A Poliloop baktériumai egy átlagos műanyag szőlőtartót körülbelül öt-hat hét alatt bontanak le. A startup most a tömeges alkalmazáshoz keres partnereket.

Július elsejétől több műanyag eszközt betiltottak. Többek között ilyenek az egyszer használatos műanyag evőeszközök és tányérok, de a boltokban nem találjuk meg többé a könnyű műanyag zacskókat sem, mivel azokból csak a biológiailag lebomló lesz forgalomba hozható. Minden valószínűséggel az élelmiszereket is érinteni fogja az új szabályozás, hiszen a csomagolásokhoz használt nejlonok díja is emelkedik. A korlátozásokra szükség van, hiszen hatalmas műanyagterhelés éri környezetünket.

Tengereink és óceánjaink a legveszélyeztetettebbek. Sokat hallani azokról a szemétszigetekről, amelyek nagyrészt műanyagokból állnak. Ezek a napfény ibolyántúli sugárzásának hatására fokozatosan darabolódnak, bomlásuk során mérgező anyagok keletkeznek, amelyek károsítják a vizet és annak élővilágát. A felhalmozódott szemétszigeteknél az állatok más veszélyeknek is ki vannak téve, mivel a hulladékot a tengeri állatok összetéveszthetik a táplálékkal. Nem egyszer találtak már olyan elpusztult bálnát, amelynek a gyomra a mi műanyag hulladékunkkal volt tele.

"Öt hatalmas, kontinens méretű szemétsziget úszik az óceánokon jelenleg. A műanyagok jellemzően darabolódnak, amely nagyrészben az UV sugárzásnak köszönhető, de a hullámok mozgása, a sós víz, valamint a savasodás is hatással van a folyamatra, ami által bekerülnek az ökoszisztémába, mert a kisebb állatok megeszik ezeket a parányi darabokat, majd őket elfogyasztják a nagyobb halak, a lánc végén pedig ott az ember" - magyarázza Madaras Liz, biomérnök, a Poliloop ügyvezetője.

A műanyagok elődjét 1912-ben német vegyészek állították elő, majd az ipari forradalommal a hatvanas évekre tehető a tömeggyártás beindulása. Európában 25,8 millió tonna műanyag hulladék keletkezik évente, egyes becslések szerint 2050-re 12 milliárd tonna műanyag végzi majd a természetben. Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen tömegben kezdünk el egy mesterségesen előállított anyagot legyártani, akkor miért nem gondoltunk előbb ennek lebontására is?

"Létrehoztunk egy olyan anyagot, ami ellenáll a természet hatásainak, így nincs a természetben olyan anyag, amely képes lenne azt lebontani" - mondja a kutató.

"Több, mint 8 milliárd tonnát gyártottunk le belőle, amelyből a legtöbb egyszerhasználatos. A népesség növekedésével a műanyaghasználat is növekszik, így amennyiben lennének is technológiák a megsemmisítésére, egyszerűen több műanyag keletkezik, mint amennyit kezelni tudunk. Fontos azonban megemlíteni, hogy a műanyagokat valamiért létrehoztuk. Ha mindent üvegben szállítanánk, akkor a nehezebb súlynak köszönhetően több szén-dioxidot is bocsátanánk ki.”

“Sok műanyag azért van forgalomban, hogy biztonságosan szállítható legyen a termék, ami benne van, illetve a műanyag védőfelszerelések megvédenek minket és élelmiszerünket a különböző patogénektől, aminek a Covid alatt is nagy hasznát vettük."
Ahogy Madaras Liz fogalmaz, bizonyos műanyag termékek hozzájárultak más területek megsegítéséhez is. Például a házak szigetelése csökkenti az ökológiai lábnyomot.

Az új szabályok megjelenésével a műanyagszennyezésért felelős gyártóknak fizetniük is kell. A leginkább újrahasznosított műanyagnak ma a PET palackok tekinthetőek, ezeket egyre nagyobb százalékban kell majd újrafeldolgozott műanyagból készíteni, de ez sem bővíthető a végtelenségig.

"Csak bizonyos százalékban lehet újrahasznosított műanyagot adni a műanyaghoz, mert megbomlik a struktúrája, hogyha túl sok régi műanyagot kevernek bele."
"Nagyon sok gyártóval beszéltünk, akik nagyon szeretnének újrahasznosítani, de küszködnek azzal a problémával, hogyha több újrahasznosított műanyagot tesznek a műanyagba, akkor nem tudnak megfelelni a biztonságtechnikai előírásoknak."

Bizonyos műanyagfajtáknál, amikor 20%-nál több műanyagot kevernek az új műanyaghoz, a szerkezeti tulajdonságok megváltoznak, ennek következményeként pedig elkezdhet repedezni az anyag. Ennek kiküszöbölésével valószínűleg több gyár érdeklődne az újrahasznosítás iránt, jelenleg azonban nem áll rendelkezésükre olyan technika, amely akár a hatalmas szemétszigeteket, akár a folyamatosan keletkező növekvő műanyaghulladék-mennyiséget képes lenne teljes mértékben felszámolni, pedig az igény óriási rá.

2020-ban a Madaras Liz és Lévay Krisztina által vezetett startup cég, a Poliloop olyan baktériumkoktéllal állt elő, amely bármilyen egyszerhasználatos műanyagot le tud bontani.
"Tipikusan az az ember vagyok, aki a banánokról leszedi a cédulát és úgy dobja a szelektív kukába. Sokként ért, amikor rájöttem, hogy ennek még a töredékét sem hasznosítják újra. A koncepció, hogy a műanyagokat próbáljuk meg a természetbe beintegrálni, vagy próbáljuk meg őket biodegradálni, ahogy bármilyen természetes anyagot. A mi baktérium-koktélunk egy átlagos műanyag szőlőtartót körülbelül öt-hat hét alatt bont le teljesen. A koktél hasonlóan működik bármilyen komposztáló közeghez, a baktériumok megeszik a műanyagot, azért, hogy növekedni tudjanak."

A baktériumoknak van egy elhalálozási idejük, de folyamatosan keletkeznek újak, hiszen osztódnak.

A két magyar kutatónő több mint kétszáz komponensre tesztelte az általuk feltalált koktélt. Nem tudnak káros melléktermékről, de folyamatosan analizálják a vizsgálatok során keletkező végtermékeket, hogy az mikorműanyagot se tartalmazzon.
"2021-re körülbelül 150 millió tonna hulladék halmozódott fel az óceánjainkban. Muszáj felszámolni ezeket a szigeteket, és leállni ekkora tömegű szemét generálásával, mielőtt a bolygó összes élőlénye belefulladna a műanyagba" - mondja Madaras Liz.

"Partnerekre lesz szükségünk, mert mi egy technológiai cég vagyunk. Azt, hogy ezt pontosan hogyan tudnánk ekkora mennyiségű műanyagra alkalmazni, azt a leendő partnerekkel kell majd kitalálnunk."

• Poliloop
• baktérium
• műanyaghulladék