Rekordszárazság
Hatszáz éves buddha szobor bukkant felszínre a Jangcét érintő aszály miatt.
Az egyre általánosabbá váló forró, száraz nyarak a világ minden részén változásokat idéznek elő. Számos negatív következménnyel jár a globális klímaválság, elég, ha a mezőgazdasági problémákra, egyes fajok eltűnésére, mások elszaporodására gondolunk. Idén nyáron különösen kevés csapadék esett, amelynek következtében nem csak hazánkban, de máshol is apadtak a folyók.
Ez alól nem jelentett kivételt Ázsia leghosszabb folyója, a Jangce sem. Az elképesztő, kanyargós, festői tájjal körbevett folyóban, Csungking városától nem messze egy kis szigetecske bukkant most felszínre. A kis zátony valamikor a Ming- és Csing-dinasztia idején képződött. Most a víz eltűnt, így láthatóvá vált a tetejét ékesítő szoborcsoport.
A 3 szobor egyike egy szerzetest ábrázol, aki nyugodtan meditál a lótuszszirmon. A lótuszvirág a buddhizmus fontos szimbóluma. A vízinövény a spirituális eszmélés, a megvilágosodás felé történő utazás szimbóluma.
A megkapó szobrocskák nagyon sokáig víz alatt voltak, júliusban azonban drámaian leapadt a Jangce vízszintje, mivel 45%-kal kevesebb eső esett, mint máskor. A tartományban 66 folyó száradt ki, amelyek a Jangcét táplálták volna. Kína történelme egyik súlyosabb aszályával küzd.
