Minden tisztségéről lemond, visszavonul a politikától Sebastian Kurz, aki korrupció gyanúja miatt már korábban lemondott Ausztria kancellári székéről. A politikus most a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztségről is lemond, idejét most nagyrészt családjával, és néhány nappal ezelőtt született gyermekével szeretné tölteni.

„Sem szent, sem bűnöző nem vagyok” – mondta Sebastian Kurz csütörtökön délelőtt, amikor hivatalosan is bejelentette visszalépését. Arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel végezte a munkáját az elmúlt 10 évben Ausztriáért államtitkárként, külügyminiszterként és kancellárként. Büszke arra, hogy javultak a gazdasági mutatók, és a migráció kontrollált keretek között zajlott.

Az elmúlt hetek, hónapok támadásai után azonban már nem érzi a tüzet, a politika örömét, nem tud 100 százalékos teljesítményt nyújtani, ahogy eddig. Kurz úgy érezte, vadásznak rá. Mint mondta, számára a politika a legjobb ötletek versenye, és nem a gyanúsítások, vádaskodások elleni folyamatos védekezés. A politikus azt mondta: várja a napot, amikor bebizonyíthatja ártatlanságát. Az Osztrák Néppárt vezetését várhatóan Karl Nehammer belügyminiszter veszi át, aki később a kancellári székben is leválthatja a posztot ideiglenesen átvevő Alexander Schallenberg korábbi külügyminisztert, írja a Die Presse.

Kurznak néhány nappal ezelőtt született meg első gyermeke. Mint mondta, fia születésnél vált világossá számára, milyen sok szép és fontos dolog van a világon a politikán kívül is. Arról is beszélt, hogy órákon át képes csak nézni egy csecsemőt az ember, és közben boldog. Nyilatkozata legvégén egy újságíró megkérdezte, mit fog most tenni, mire Kurz azt mondta: „most elmegyek a kórházba, és hazaviszem a feleségem és a fiam”.

Október 6-án a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) nyomozói jelentek meg házkutatásra a bécsi kancellári hivatalban, a pénzügyminisztériumban és az Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában. A gyanú szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP), illetve Sebastian Kurz és környezete 2016-ban manipulálta az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat, és ezek megjelentetését az ÖVP-s vezetésű pénzügyminisztérium közpénzből fedezte. Az ügyészség szerint a minisztérium ezzel több mint 1,3 millió eurónyi (kb. 470 millió forintnyi) közpénzt fordított pártcélokra.

Tíz embert gyanúsítottak, meg, köztük Sebastian Kurz akkori kancellárt. A botrány kirobbanása után a koalíciós partner Zöld Párt kihátrált Kurz mögül, így a kancellár október 9-én lemondásra kényszerült. Helyét a szintén néppárti Alexander Schallenberg addigi külügyminiszter vette át, így megmaradt az Osztrák Néppárt és a Zöldek kormánykoalíciója.

Eddig úgy tűnt, hogy Sebastian Kurz egyfajta „árnyékkancellárként” továbbra is meghatározó szerepben marad az osztrák politikában, hiszen a pártelnöki és a frakcióvezetői posztot megtartotta. A kancellári széket átvevő Alexander Schallenberg is azt mondta: folytatják a kormányprogramot, így ebben az értelemben „a Kurz-rendszer marad” Ausztriában.

A koalíción belül azért tartották helyesnek Kurz visszalépését, mert a politikusnak feltehetően még évekig a bíróságokra kell járnia, ami komoly politikai tehertételt jelentett volna a kormánynak és az ÖVP-nek. November 18-án az osztrák parlament megfosztotta Kurzot mentelmi jogától.

Kurz ellen hűtlen kezelés és korrupciós bűncselekmények gyanújával folyik nyomozás, az ügyészség szerint ő mozgatta a szálakat. Az ügyben kilenc másik embert is meggyanúsítottak, köztük egy volt minisztert, több kormányzati tisztségviselőt, az Österreich című lap kiadóját és testvérét, egy közvélemény-kutatót és az Osztrák Néppárt vezető tanácsadóját.

Az első gyanú szerint 2016-ban a néppárti irányítású pénzügyminisztérium közpénzen olyan manipulált közvélemény-kutatásokat rendelt meg és jelentetett meg az Österreich című bulvárlapban, amelyek Kurz és az Osztrák Néppárt politikai céljait szolgálták. Ebben az időszakban ívelt fel az akkor még külügyminiszterként dolgozó Sebastian Kurz karrierje a pártban.
Másrészt pedig a pénzügyminisztérium hatalmas mennyiségű hirdetést vásárolt az Österreich kiadójánál, de ezek az ügyészség szerint nem voltak megfeleltethetők a tárca tevékenységének. A gyanú szerint a hirdetésekkel a néppárti minisztérium igazából csak megvásárolta a jogot arra, hogy beleszóljon a lap szerkesztésébe – így születtek a Kurzot és a Néppárt felívelését ünneplő cikkek az Österreichban és a médiacsoport más felületein.
Nemrég egy házkutatáson lefoglalták az ügyben érintett közvélemény-kutató telefonját és számítógépét, amiről a hírek szerint minden adatot törölni akart. Kiderült az is, hogy a kancellári hivatal azt tervezte, minden egy évnél régebbi emailt és naptárbejegyzést törölnek Kurz munkatársainak emailfiókjaiból.

Júniusban arról írtunk, hogy Kurz lába alatt igen forró lehet a talaj, tavasszal ugyanis hamis tanúzás miatt indult nyomozás ellene. Emojikkal teletűzdelt sms-ei alapján úgy tűnt, információkat hallgathatott el egy parlamenti meghallgatáson.

A Der Standard közben már arról ír, hogy az ügyészség vádjai nehezen lesznek bizonyíthatók Kurz ellen. Az Osztrák Néppárt egy 17 oldalas elemzést készíttetett Peter Lewisch ügyvéddel és egyetemi professzorral, amely szerint a Kurz ellen megfogalmazott korrupciós vádak nagyrészt spekuláción alapulnak.

 

• Ausztria
• Sebastian Kurz
• lemondás
• korrupció