Szentté avatott és bosszúálló
Kijevi Olgát évszázadokkal halála után szentté avatták vallásos törekvései miatt.
A keresztény egyházban a történelem során a legkülönbözőbb okok miatt avattak szentté embereket. Egyeseket, mint például Szent Miklóst, nagylelkűségük miatt, másokat, mint például Szent Ágostont, a kereszténységhez való szellemi hozzájárulásukért.
Az orosz kereszténység alapítójaként gyakran emlegetett Kijevi Szent Olgát csaknem 600 évvel a halála után szentté avatták a kereszténység a középkori Oroszországba való bevezetésére tett erőfeszítései elismeréseként. Az örökségnek azonban, amelyről Olga ismert, semmi köze szent tetteihez. Az orosz királynő inkább azon legendák révén vált hírhedtté, amelyek a szomszédos orosz törzs ellen indított brutális bosszúhadjáratát övezik, miután azok meggyilkolták a férjét és fenyegették a trónját.
Szent Olga legendái, amelyek egyszerre vitatott és érdekes témát jelentenek a közönség számára, több mint ezer éven át éltek, miközben a tudósok és a történelem iránt érdeklődők az ősi uralkodónő kettős személyiségével küzdenek.
(Bővebben az in.hu oldalon olvashat.)
