Eltökéltnek mutatkozik a magyar kormány arra, hogy a korábban beharangozott Korrupcióellenes Munkacsoport és a többek között uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság valóban érdemi munkát végezzen – írja a Budapest és Brüsszel közötti tárgyalásokról információkkal rendelkező forrásaira hivatkozva a Népszava.

Az már eddig is ismert volt, hogy a kormány tíznél is több jogszabályt hozna, illetve módosítana a jogállamisági eljárás keretében kilátásba helyezett pénzbefagyasztás feloldása és a helyreállítási pénzek folyósítása érdekében. A lap úgy tudja, hogy a tárgyalásokon körvonalazódik a megegyezés többek között a

a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és
az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról.
Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és
változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.
A Népszava informátorai szerint az egyeztetések biztatóan alakulnak.

A források azt is megosztották a lappal, hogy a kormány a korrupcióellenes hatóságot és munkacsoportot jelentős hatáskörökkel ruházná fel az EU-s támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzések vizsgálatára és szükség esetén a beavatkozásra. Az is kiderült, hogy a testületek tagjainak nagy részét feddhetetlen, szakmailag elismert, pénzügyi és jogi kérdésekben tapasztalt szakemberekből verbuválnák.

Az Integritás Hatóságnak – amelyet az egyik informátor az Európai Ügyészség „kvázi” magyar megfelelőjének nevezett – november 21-ig kell létrejönnie. A lap úgy tudja, hogy az igazgatóságba jelentkező pályázókat egy nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné az államfőnél. Az igazgatóságba nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel.

A hatóság támogatná a korrupcióellenes munkacsoportot. Ez utóbbit december 1-jéig kívánják felállítani. Évente legalább kétszer ülésezne, és publikus jelentéseket készítene a közbeszerzésekről. Tagjainak legalább a felét a korrupcióellenes tevékenységet folytató civil szervezetek alkotnák, amelyeket ugyanolyan jogok és kötelességek illetnének meg, mint a többi résztvevőt.

A Népszava emlékeztetett: a jogállamisági eljárásban az Európai Bizottság (EB) a kezdetektől kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem segítik az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) helyszíni ellenőrzéseit. Ha itt megegyezés születik, az a cikk szerint azt jelentheti, hogy az kormány jogszabályi kötelezettséget vállalna: ha egy gazdasági szereplő megtagadja az együttműködést az OLAF-fal, a magyarok biztosítják a kérése végrehajtását.

Az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról rendelkező törvényben is módosításokra számítanak a lap informátorai.

Az EB szeptember 22-ig dönt arról, hogy folytatja-e a pénzpénzmegvonás lehetőségét magában foglaló jogállamisági eljárást. Ezt azért indította meg, mert megítélése szerint a magyarországi hatóságok büntetlenül hagyják az uniós támogatásokkal elkövetett korrupciót. Egy szombaton nyilvánosságra került dokumentum szerint akár 3500 milliárd forintot is zárolhatnak emiatt a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó EU-s alapokból.

 

• Európai unió
• korrupció
• kormány