Szigorúbb büntetés az orvhalászoknak
A büntetési tétel szigorúbb alkalmazása nagyobb visszatartó erővel bírna.
A rendőri eljárásban regisztrált orvhalászat az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (EnyÜBS) 2023. évi adatai alapján Hajdú-Bihar vármegyében 7, országosan pedig 104 volt. Hallopás, ahol az elkövetés helyszíne halastó, patak, folyó, folyam vagy vízpart, Hajdú-Bihar vármegyében 4, országosan pedig 18 történt – írja a pecaverzum.hu a haon.hu cikke alapján. Az EnyÜBS rendszere a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást.
Az orvhalászat bűncselekményt az követi el, aki jogosulatlanul hálóval vagy más halászati eszközzel – horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez, vagy külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez. A jelenleg hatályos orvhalászat büntetőjogi tényállásának nem eleme a károkozás, így annak értéke nem befolyásolja a bűncselekmény minősítését. A magántulajdonban lévő javak jogtalan eltulajdonítása 50 ezer forint feletti érték esetén lopás bűncselekménynek minősül. Az orvhalászat vétségét a fenti módon megvalósító személy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Cserepes Norbert Ernő, a Hajdú-Bihar Vármegyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke felhívta a figyelmet a két évig terjedő büntetési tételre. A bíróságnak lehetősége lenne börtönbüntetést is kiszabni az orvhalászokkal szemben, azonban erre nem szokott sor kerülni, rendszerint felfüggesztett börtönbüntetést kapnak, aminek letelte után gyakran újra elkövetik az orvhalászat bűncselekményt.
"A kíméleti területen horgászati tevékenységet végzőket nem feltétlen kellene elzárni. De aki már más ügyekben is volt büntetve, és olyan halászeszközt használ, amire nemhogy nincs engedélye, de más jogszabályban meghatározottak szerint még tiltott eszköznek is számít, mert a hal szenvedéses halálát okozza, arra igenis a halgazdálkodók és a horgászok részéről is elvárható lenne, hogy kellően szigorú büntetést kapjanak" – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani, ezért véleménye szerint a büntetési tétel szigorúbb alkalmazása nagyobb visszatartó erővel bírna.
Az ügyvezető elnök elmondta, hogy a legtöbb szabálysértést még mindig az engedély nélkül horgászók követik el. Azt követi a fogási napló vezetésének elmulasztása (a be nem írt halak), majd a megengedettnél több horgászkészség használata.
"Orvhalászattal kapcsolatban a halőrök 2023-ban 15 fő ellen tettek büntetőfeljelentést, ebben az évben az esetszám-növekedést a kíméleti területen tetten ért horgászok adták, 7 fő" – mondta, majd hozzátette, hogy az orvhalászok rendszerint válogatás nélkül visznek mindent, nem számít sem a fajtája, sem a mérete a halnak, pedig ezek lehetnek védett halak, ívási időszakban lévők és méreten aluliak is; ezek az elkövetők okozzák a legnagyobb kárt a halállományban.
Véleménye szerint ahogy a szabálysértő horgászokkal szemben a halászati felügyelő, szakügyintéző a horgászattól való eltiltás mellett halvédelmi bírságot is kiszab, jó lenne, ha az orvhalászok ellen is a bíróság minden esetben pénzbüntetést és az esettől függően szabadságvesztést is kiszabna, például a tiltott eszközt használókra.
