A tagállamok közvetlenül a gyártóktól rendelték meg az oltóanyagokat, az EU csak egy keretszerződést kötött – erről Sandra Gallina beszélt az Európai Parlament szakbizottsága előtt. Az igényelt mennyiségre, és a teljesítés részleteire vonatkozó információk a gyógyszergyártó cégek és a tagállami kormányok közötti megállapodásban szerepelnek.

„Tudtuk, hogy az első negyedévben nem lesz sok dózis, de az a gond, hogy amíg a Pfizer és a Moderna hetente szállítja a beígért adagokat, addig az AstraZeneca a vállalt oltóanyag-mennyiség negyedét sem szállította le” – foglalta össze Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatóságának vezetője azt a helyzetet, amelyet valószínűleg mindenki ismert a hallgatóság soraiból.

A főigazgató az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága előtt számolt be a szerződésekkel kapcsolatos kérdésekről. Kiderült, hogy az AstraZeneca nagyon jó üzletnek ígérkezett, mégis ezzel volt a legtöbb probléma.

Ezt a vakcinát költségáron szerződte le az EU, a cég pedig már decemberre vállalt 100 millió adagot. Ekkor azonban még nem volt meg az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása, mint kiderült, azért, mert a cég késve adott le szükséges információkat. Később pedig a gyártási problémákat az okozta, hogy míg a szerződésben öt gyártóhelyet vállalt az AstraZeneca, addig a gyakorlatban csak egyetlen üzemben állított elő oltóanyagot. Sandra Gallina azt is elmondta, hogy egy másikra csak a napokban adtak be engedélykérelmet.

Ebben a helyzetben az Európai Bizottság arra koncentrál – a többi vakcinára is vonatkozik ez –, hogy felügyelni tudja az exportot, más szóval, az innen kivinni szándékozott szállítmányokról legyen tudomása és adott esetben közbe is tudjon lépni. Az erre vonatkozó további lépéseket szerdán jelenti be a Bizottság.

Ugyancsak felgyorsíthatja az oltások beadását, hogy a Johnson & Johnson április közepétől kezdi meg a szállítást: ebben az esetben egydózisú oltóanyagról van szó, ami lényegesen leegyszerűsíti az oltások beadásának megszervezését. Folyik a Novavax és az orosz Szputnyik V vakcinák vizsgálata is, bár utóbbihoz az EU-ban nem fűznek nagy reményeket, tekintettel arra, hogy Oroszország is komoly gyártási kapacitáshiánnyal küzd. Az is kiderült, hogy jelenleg az EU-n belül 55 gyárban folyik koronavírus elleni vakcina előállítása, de további üzemek megnyitásáról is folynak tárgyalások.

Szerződéses (v)iszonyok

Ismét – különösen Magyarországon – az érdeklődés előterébe került, hogy tulajdonképpen kik és milyen szerződést kötöttek a vakcinák leszállítására. A főigazgató megerősítette az eddig is tudottakat, vagyis:

két szerződés létezik minden oltóanyag esetében, az egyik az előzetes beszerzési megállapodás, amely egy keretszerződés az EU és a gyártók között, a másik pedig a konkrét mennyiségeket és határidőket tartalmazó megállapodás az egyes gyártók és az adott tagállam között.

• vakcina
• EU
• Brüsszel
• oltóanyag