Az uniós kifizetések és a jogállamisági kritériumok összekapcsolásáról vitázott az Európai Parlament hétfő este. A Magyarországot ért kritikák egyik fő célpontja a hazai média helyzete. Az Európai Bizottság múlt heti jogállamisági jelentése a médiahatóságok átpolitizáltságát, az állami hirdetések elosztását és a KESMA létrejöttét is kritizálta. A torz médiapiac és a járvány gazdasági hatásai miatt a nagy független hírportálok közül többen is előfizetéses rendszer bevezetését tervezik.

 A sajtószabadság magyarországi helyzete évek óta foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. A Riporterek Határok Nélkül civil szervezet sajtószabadság-ranglistáján 2020-ra már a 89. helyre csúsztunk vissza, az Európai Unióban egyedül a 111. helyen álló Bulgáriát előzzük. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Bizottság idén először publikált jogállamisági jelentésében több kritikát is kapott a hazai médiapiac állapota.

Túl nagy az állam befolyása

A jelentés szerint a média az egyik legproblémásabb terület Magyarországon a jogállamiság szempontjából. A jelentés kitér arra, hogy Málta és Lengyelország mellett Magyarországon is fennáll a kockázata a médiahatóságok átpolitizáltságának.

Problémaként említik továbbá a transzparencia hiányát az állami hirdetések elosztásában, mivel ezek jelentős mennyiségét kapták kormányközeli médiumok, amivel nem közvetlen módon, de politikailag befolyásolták a médiát.

Külön említést kapott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melyben több mint 470 kormánybarát médium olvadt össze, anélkül, hogy alaposan megvizsgálták volna a média- illetve versenyhatóságok. A jelentés a KESMA-t a média sokszínűsége elleni fenyegetésnek minősíti.

Egy alapítvány (majdnem) mind fölött

A szinte az összes kormánypárti médiumot tömörítő KESMA terjeszkedésével a 444.hu újságírója, Rényi Pál Dániel részletesen foglalkozott tavaly ősszel. Szerinte a gigantikus médiaholding létrejöttének fő oka az volt, hogy egyre nehézkesebbé vált a kormány befolyása alá került rengeteg médium (köztük az összes megyei lap) koordinálása.

„Többségük szinte kizárólag, vagy nagy részben állami hirdetésekből működik. Lényegében az állam finanszírozta a működésüket, és ezért aztán a kormány úgy döntött, vagy úgy látták jónak a miniszterelnök tanácsadói, hogy érdemes ezt szervezetileg is összevonni. Ami azért volt érdekes, mert korábban ezek a médiumok különböző Orbán-közeli oligarchák, üzletemberek kezében voltak, akik egy csapásra úgy döntöttek, hogy felajánlják az alapítvány javára a médiatermékeiket. Itt több milliárd forintos forgalmú vállalatokról is szó volt.”

 

• európai unió
• jogállamiság
• transzparencia