Mi lett később a Nemecseket alakító angol gyerekszínészből? Nyolc pontban az 1969-ben bemutatott kultikus filmről, melynek rendezője, Fábri Zoltán ezen a napon, augusztus 23-án halt meg 1994-ban.

1. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkat megrendelésre írta a Tanulók Lapjának. A regényt egy kávéház asztalánál vetette papírra, méghozzá napközben, pedig általában éjjel alkotott. „A körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek” – emlékezett később.

(Ez is érdekelheti: Az István, a király legendás rockoperája, a melynek sikere még a készítőket is meglepte.)

2. Mivel Molnár Ferenc 1939-től a haláláig New Yorkban élt, A Pál utcai fiúk filmes jogait is kint értékesítette, így sokáig hiába próbálkoztak a magyar filmesek. A rendező Fábri Zoltánnak is csak úgy sikerült, hogy meg kellett állapodnia az amerikai jogtulajdonossal, aki viszont az angol és az amerikai piacra szánta a filmet. Ezért született az a döntés, hogy angol színészpalánták szerepeltek a Magyarországon, magyar stábbal forgatott filmben. A színes filmhez a nyersanyagot is Amerikából küldték.

3. A film amerikai producere a magyar származású Bohém Endre volt, aki még 1920-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol jó nevű stúdióknak írt forgatókönyveket (fiatal korában a verseit Móra Ferenc közölte a Szegedi Naplóban). Bohém mesélte azt is, hogy Amerikában még 1935-ben megfilmesítették A Pál utcai fiúkat, ám a rendező félreértelmezte a történetet és a harcra helyezte a hangsúlyt, nem a mély lélektani mondanivalóra. Bohém éppen ezért magyar rendezőt akart a filmnek. „Ha Hollywoodban filmesítenék meg, Nemecsek nem halna meg, hanem élne tovább boldogan” – mondta némi iróniával Bohém Endre.

4. Molnár Ferenc szépen keresett a filmes jogokkal, hiszen először 1917-ben filmesítették meg itthon a regényét, majd 1924-ben újra, mindkét esetben Balogh Béla volt a némafilmek rendezője, ám egyik sem hozott átütő sikert.

5. A Fábri Zoltán által megálmodott filmet 1967-ben kezdték forgatni és 1969-ben mutatták be. Mivel a Józsefváros mélyén a Pál utcai grundot már beépítették, így a XIII. kerületben, a Visegrádi utca és a Gogol utca sarkán építették fel. Az a környék még századelős hangulatot sugallt, más kérdés, hogy azóta már ott is egyre több modern irodaház nyújtózkodik.

6. Nemecsek Ernőék lakását a filmgyár műtermében rendezték be, a ház pedig ahová a vörösingesek és a Pál utcai fiúk is meglátogatták a nagybeteg hőst, az Erkel utcában volt. A Füvészkertben megálmodott jeleneteket sem ott, hanem a vácrátóti arborétumban vették fel.

7. Sokáig úgy volt, hogy Magyarországon csak feliratozzák a filmet – hiszen angolul beszéltek a gyerekek – ám végül győzött a józan ész és remek magyar szinkront kaptak a szereplők, így pedig végképp magunkénak érezhettük az alkotást.

8. Nemecsek Ernőt szerethetően alakította az angol kisfiú, Anthony Kemp, aki azonban később eltávolodott a filmezéstől. Híres lakberendező lett belőle. Ma is él, 66 esztendős. A Bokát játszó William Burleigh sem lett befutott színész pedig nagy jövőt jósoltak neki akkoriban. Mindkettőjük életében csak egy rövid epizód volt a forgatás.

 

• Molnár Ferenc
• A Pál utcai fiúk