Évek óta szigorúan szabályozott a parlagfű-kérdés, ám e növények mennyisége csak nem csökken igazán. Tavaly összesen 2618 esetben szabtak ki a hatóságok bírságot parlagfű mentesítés elmaradása miatt, melyek együttes összege meghaladta a 136 millió forintot.

Hazánkban a jogszabályok szerint minden földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanán a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A gond a mondat második feléből szokott adódni, és abból, hogy a parlagfű elég kemény ellenfél.

Ugyanis amint érzi hogy lekaszálták, igen hamar újabb virágot fejleszt, de már csak néhány centiméterre a föld felszínétől – bekalkulálja, hogy megint levághatják majd. Így azonban egy parlagfüves területet lehet ugyan rendszeresen kaszálni, a növény cseles és 4-8 centiméter magasságban virágzik emiatt.

Ebben az esetben is lesz virágpor az allergiások bánatára, és mag-utánpótlás is – természetesen kevesebb, mint kaszálás nélkül. De más trükkje is van e növénynek a fajfenntartása érdekében...

A parlagfű magról kelő egynyári növényként ügyel rá, hogy a nyáron, ősszel beérő magjai ne keljenek ki egyből, hiszen télen az ősszel kikelő növény úgyis elfagyna még magérlelés előtt. Ez a dormancia jelensége a botanikában.
A magjaiban különböző mennyiségű inhibitor anyag található, így vannak magok melyek következő évben kikelnek, mások csak évek múltán. Ezért is van az, hogy egy parlagfűvel fertőzött területet ha művelésbe vonunk, a parlagfű, még hosszú évek múlva is megjelenik rajta.

A talaj mélyebb rétegeibe lekerülő magjai akár 30-40 évig is csíraképesek e fajnak, tehát ha újra feljebb kerülnek, mondjuk egy szántás alkalmával, akkor kicsíráznak.
Virágpora 100 kilométerre is el tud utazni a szél segítségével, és egy tő – ha jól érzi magát – akár 60 ezer magot is teremhet tavasztól kora télig tartó élete során…

A parlagfű az 1920-as években jelent meg hazánkban, először Somogy megyében, tehát nem őshonos nálunk. Az 1940-es éveknek a közepén kezdett el terjedni Magyarországon, és azóta megállíthatatlan. Mint a neve is mutatja a parlagon hagyott területek első meghódítója, így bárhol megjelenik ahol szabad földterületet talál. Védekezni ellene legjobban zárt növényborítással lehetne, hiszen ahol sok növény van zárt társulásban, vagy kultúr-környezetben, ott nem tudja felütni a fejét e gyom.

A parlagfű a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben pollenjének a koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott e gyom, és komoly népegészségügyi problémát okoz.

A Magyarországon megtalálható 350 gyomnövény között a legelterjedtebbé vált. Utak szélén, építkezéseken, parlagon hagyott területeknél, talajrendezési munkák során amikor a termőtalaj előtűnik, ott megjelenik e növény, és ha nem avatkozunk be, akkor a parlagfű évekig egyeduralkodó lesz.

Hazánkban mostanra nagyon megnőtt azok száma, akiknél a növény allergiás,és asztmás tüneteket vált ki, így pollenszezonjának közepén már népegészségügyi problémát okoz. Az allergia minden korosztályban kialakulhat, akár nagy dózisú egyszeri polllenterheléstől is.
Volt arra példa, hogy valaki virágzó parlagfüves területet kaszált – védőfelszerelés nélkül, mondván ő nem allergiás rá – mire végzett a kaszálással, már tünetei voltak és élete végéig allergiás maradt rá…
A pénzben kifejezhető kár szinte megbecsülhetetlen, gondoljunk az allergiások munkából való kiesésére, a táppénzre…

Egyesek gyógynövényként is számon tartották, bár a jelenlegi szabályok szerint semmilyen formában nem lehet parlagfüvet értékesíteni gyógynövényként (régen még szörp is készült belőle). A kis, néhány leveles példányait korábban szendvicsdíszként is használták, ették - finom, de nem volt érdemes túlzásba vinni a fogyasztását, ami a bimbók megjelenésétől kezdve kifejezetten veszélyes. Hiszen ha van bimbó, abban van már pollen is…

A növényvédelmi bírság mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően változik. Belterületen az ingatlan méretéhez képest nagyobb összegű bírság szabható ki, mint a külterületi ingatlanokon. Ennek oka, hogy a lakóövezetben virágzó parlagfű nagyobb közegészségügyi veszélyt okoz az emberek számára.
A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, azaz előbb-utóbb végbehajtják. A bírságon túl, ha kényszerkaszálás történik azt is kiszámlázzák a terület tulajdonosának.
Idén is működik majd a parlagfű bejelentő rendszer, amin bárki jelezheti, ha fertőzött területet lát.

 

• parlagfű
• allergia
• büntetés