Végleges kútamnesztia jöhet
A háztartási kutak esetében a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni.
Benyújtotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a törvényjavaslatot, amely a hazai vízgazdálkodás egyik fontos kérdését, a fúrt kutak szabályozását hivatott rendezni. A Világgazdaság cikke szerint gyakorlatilag végleges kútamnesztiát hirdet a vízgazdálkodási törvényt módosító indítvány.
A jogszabálytervezet szerint nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a 2024. január 1. előtt a létesítésekor hatályos jogszabály előírása ellenére engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően létesített, háztartási vízigényt kielégítő kútra. Sőt, az ilyen háztartási kutak esetében a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni. A jogszabály-tervezet a háztartási vízigényt is meghatározza: „a természetes személy évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználata, amelynek célja ivóvíz-ellátás vagy személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet biztosítása”.
Hasonló szabályozás vonatkozik a 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra is. Ezek fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés.
A mezőgazdasági öntözési célú kutaknál az üzemeltető felelős azért, hogy a felszín alatti vizet csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a víz természetes utánpótlásának egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.
A tervezet szerint feladatul kapja a kormány, hogy vízkészletvédelmi szempontból megvizsgáltassa az ország területét, illetve e vizsgálat eredményeként országtérképet készíttessen, amely meghatározza a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, illetve kockázatmentes területeket, olvasható a cikkben.
Az új szabályozás indoklásában az éghajlatváltozásra hivatkozik az előterjesztő, megemlítve, hogy az egyre sűrűbben előforduló szárazabb időszakok miatti károk nemcsak az intenzív mezőgazdasági termeléssel érintett, valamint a természetvédelmi területeken jelentkeznek, hanem a családi, háztáji kertjeiben is. Az államnak pedig a természeti környezet, az emberi élet és egészség védelme érdekében egyaránt kötelessége a lakókörnyezet zöld vegetációja fenntartásának támogatása és ennek keretében a lakosság stabil vízhozzáférésének elősegítése.
