Vétójog és a többségi akarat
Túl sokszor vétózta az uniós döntéseket Magyarország, ám ennek hamarosan vége lehet.
Ismét fellángolt a vita az európai uniós döntéshozatalban a vétójog megszüntetése kapcsán - legalább a külügyi kérdésekben. Olyannyira, hogy ez témaként szerepelt az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén, ahol az európaügyi miniszter vesznek részt és ahol Magyarországot Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte.
Még a tanácsülést megelőzően, elsősorban a német kormány részéről érkeztek olyan jelzések, amelyek szerint Magyarország több alkalommal is akadályozta az együttes uniós fellépést Oroszországgal szemben, az orosz-ukrán háború során. Legutóbb néhány napja akkor, amikor az EU azt szerette volna kérni, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa jelöljön ki egy különleges megbízottat, aki az oroszok által elkövetett emberi jogi visszaélések vizsgálatát felügyelhetné. Ezt Magyarország megvétózta.
A német állásponthoz csatlakozva az egyhangúságot megkívánó döntéshozatal helyett a minősített többségi szavazásra áttérést egyre határozottabban támogatja többek között Franciaország, Dánia, Svédország, Hollandia és Olaszország is.
A tanácskozás után Mikulás Bek, a soros elnökséget betöltő cseh kormány minisztere elmondta, hogy nyílt és őszinte beszélgetést folytattak erről a kérdésről. Azt is hozzátette, hogy minden tagállamot arra kérnek, hogy alakítsa ki egyértemű álláspontját ebben a kérdés, hogy tovább lehessen lépni a vitában. A cseh miniszter nem csinált titkot abból, hogy a minősített többség bevezetése nem lesz elodázható abban az esetben, ha az Európai Unió bővítésére sor kerül. Mikulás Bek hivatkozott Olaf Scholz nemrégiben Prágában elmondott beszédére, ahol a német kancellár határozottan ezt az álláspontot képviselte. Országnevek említése nélkül arról is beszélt, hogy megfigyelhető: néhány ország, amelyek határozottabban szorgalmazzák az EU bővítését, azok elzárkóznának a minősített többségi szavazástól. Márpedig Bek szerint ezt a két dolgot össze kell kapcsolni.
A miniszterek között felmerült az is, hogy az egyhangúság alkalmazására lehetőség van a szerződések módosítása nélkül is. Mégpedig az elméletileg létező, de a gyakorlatban sosem alkalmazott, úgynevezett “áthidaló záradékkal”, amely szerint “amennyiben a Szerződések valamely jogi aktus esetében a Tanács számára egyhangú határozathozatalt írnak elő, az Európai Tanács (az állam- és kormányfők tanácsa - a szerk.) minősített többséggel történő határozathozatalt engedélyező határozatot fogadhat el”.
A vitában a cseh elnökség felidézte azt is, hogy a Konferencia Európa Jövőjéről című rendezvénysorozat végén az európai polgárok határozottan kijelentették, hogy szükségesnek tartanák a többségi szavazás általánossá tételét.
Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter - szintén erre a konferenciasorozatra hivatkozva - azt mondta, hogy a magyar polgárok egyértelműen az egyhangú szavazás fenntartása mellett foglaltak állást és ezt támogatja a kormány is. Majd vitapartnereinek azt ajánlotta, hogy az uniós alapszerződések szellemében a konszenzus kultúráját alkalmazzák meg, ami a tagállamok egyhangú döntéshozatalát kívánja meg.
