Vonatozás a Gemencben
Az erdei vasút és a kiállítások előre bejelentkezett csoportok számára érhetők el.
A Gemenci Állami Erdei Vasút a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozó gemenci ártéri erdőben halad Pörböly településtől a Sió csatornáig mintegy 32 kilométeren keresztül. A kisvasút egész évben menetrend szerint közlekedik. A menetrend szerinti járatok Pörbölyről, az Ökoturisztikai Központból indulnak, és Malomtelelőig közlekednek. Gemenc-Dunapartra, Keselyűsbe és Bárányfokra nem közlekednek menetrend szerinti vonatok - írja a vasút honlapja.
Az Ökoturisztikai Központ is teljes szolgáltatással várja a látogatókat, többek között a „Gemenc kincsei” című kiállítással, amely a gemenci erdő élővilágát és a Sárköz népművészetét mutatja be. A központ hétvégén 9:00 és 15:00 között várja a kirándulókat, akik a vadmegfigyelőt is felkereshetik. Hétköznapokon a játszótér és a vadmegfigyelő látogatható. Az erdei vasút és a kiállítások előre bejelentkezett csoportok számára érhetők el.
A gemenci kisvasút históriája
Az első lóvontatású vasutat a 19. század végén építették a gemenci erdőben. Bár az erdei kisvasút élettartama nem volt hosszú, több alkalommal is bővítették a vonalakat és a gördülőállományt, az éppen aktuálisan kitermelni kívánt erdőrészletek függvényében. Az egyszerű kivitelű pálya (ahol a rendes talpfák helyett tölgyfa hasítványok feküdtek, durva murvával megszórt ágyazaton, s erre fektették a síneket) 1920-as évek elejéig működött. Bár 1916-ban még kocsiszínt is építettek, 1922-ben már felszedték a 3301 méter hosszú pályát. Az akkor elbontott vasúti pálya alapját vadászati célú cserkelőúttá alakították, a síneket pedig sorompók készítésére használták fel. A gördülőállomány (rönkszállító és ölfaszállító kocsik) a Kalocsa-Meszes kisvasútnál folytatta működését.
A kisvasút 1955-ben kelt új életre: ekkor épült meg a Gemenc-Keselyűs vonal, amit fokozatosan újabb szakaszok követtek. 1963-ban elkészült a Gemenc-Ásásduna felé vezető szárnyvonal, majd 1965-ben a Pörböly és Nyárilegelő közötti szakasz. Két évvel később, 1966-ban pedig összekapcsolták a két különálló kisvasúti pályát, így már Keselyűstől Pörbölyig vezetett a vonal. Pörbölyön nagyvasúti kapcsolat is kiépült, és számos mellékvonal is létrejött.
1982-ben tovább bővült a kisvasút, amikor elkészült a Bárányfokig tartó meghosszabbítás, így már csak pár kilométer választotta el Szekszárd belvárosától az egyik végállomást. Azonban ekkor felszámolták a mellékvonalakat (pl. a Szomfovára és Alsógemencre vezetőket), és csak a Gemenc-Dunapart állomásra vezető szárnyvonal maradt meg. A vonatok már csak a "fővonalon" közlekednek, és a pálya ma már csak Keselyűsig ér el, Bárányfokot nem érintve.
A kisvasút vontatójárműállománya kis C50-es mozdonyokból áll, amelyek mindegyike át lett építve hidraulikus erőátvitelűre, így az eredeti gépek már nem felismerhetők. A CDH08-401 pályaszámú mozdony például már egyáltalán nem hasonlít a C50-esekhez. A „Rezét” nevű gőzöst 2000-ben vásárolták Romániából, ahol addig turistalátványosságként üzemelt, majd átkerült Gemencbe.
A Gemenci Erdei Vasút fontos szerepet játszik a faanyag kitermelésében is, rendszeres tehervonatok közlekednek az erdőben. A személyszállítás mellett tehát a faanyag szállítása is kulcsfontosságú feladata a vasútnak.
