A természet helyreállítását célzó új uniós környezetvédelmi szabályok erős indulatokat váltottak ki az agrárlobbi és az őket támogató európai pártok, illetve az EU intézményei körében. Mindez komolyan megkérdőjelezheti a közös klímacélok megvalósulását.

Miközben rengeteget hallani az energiaipar, az ipar és a közlekedés kibocsátás-csökkentéséről Európa-szerte, nagyságrendekkel kevesebb szó esik a mezőgazdaság kibocsátási lábnyomának csökkenésétről. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági tevékenységek, beleértve az állattenyésztést, az állati emésztésből és trágyakezelésből származó metánkibocsátást, valamint a műtrágyahasználatból és a mezőgazdasági talajból származó dinitrogén-oxid-kibocsátást, számottevően járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A mezőgazdaság üvegházhatású gáz-kibocsátása az energiatermelés, a belföldi közlekedés, az ipar, valamint a lakossági és kereskedelmi szektor után az ötödik legnagyobb ilyen tétel az EU-ban. Az összes kibocsátás 11 százalékáért felelős – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb vonatkozó statisztikáiból.
Ennek részben az az oka, hogy a jelenleg hatályos uniós szabályok szerint a mezőgazdaságból és állattartásból származó üvegházhatású gázok csak a szén-dioxidot kivéve képezik részét az EU közös kötelezettségvállalási rendeletének. Ez a dokumentum olyan éves nemzeti kibocsátási célokat ír elő, amelyek az összes erőfeszítés-megosztó ágazatból származó kibocsátásra vonatkoznak.

• mezőgazdaság
• klímavédelem
• káros kibocsátás