A bajai hajómalom rövidesen vízre kerül
A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig a folyó főágán ez lehet az egyetlen működő hajómalom.
A hajómalmot a Bajai Hajómalom Egyesület építette és üzemelteti, a megvalósításhoz az ötletet pedig egy dublini látogatás adta. A skóciai városban ugyanis a halászati múltra alapozva lendítették fel a turizmust: egy háromemeletes királyi hajóból múzeumot rendeztek be, a parton pedig egy épületet húztak fel ugyanilyen célból, közben a hajós kirándulásokat is beépítették az utazási irodák kínálatába.
Amikor visszafelé jöttünk a skóciai kirándulásról a repülőn villant az agyamban a szikra, hogy valami hasonlót kell Baján is csinálunk, hiszen mi is a vízről, a folyóról vagyunk híresek – emlékezett a kezdetekre Palik Vera, az egyesület elnöke.
A hajómalom
A hajómalom az energia átvétele szempontjából a vízimalom sajátos típusa. Lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött, a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. A hajómalom helyét változtatni lehet, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson. Télen pedig, éppen ezeket a nagysodrú helyeket kell elhagynia, csendesebb, védett telelőbe vonulni, vagy partra vontatni, leszerelve a vízkerekeket, a vízjárót és a megtámasztásukra szolgáló völgyhajót.
Az ötlet hamar formát öltött. A város a halászati miniskanzenhez biztosította a területet a Türr-kilátónál. Helyi civilek, bajai és környékbeli vállalkozások adományaiból, munkafelajánlásokból, pályázati és állami pénz nélkül felépült három paticsfalú halászkunyhó, két kemence, egy raktárépület és az esőbeálló.
Volt idő, mikor több mint 50 hajó őrölte a Bácska gabonáját – idézte fel a múltat az egyesület elnöke.
Most a halászati skanzenben, autentikus környezetben lehet megtekinteni a régi halász szerszámokat, és mivel a halásztanyák mögött voltak a földek, vannak régi földművesszerszámok, eszközök is a kiállításon.
Később az egyesület nyert egy IPA pályázatot a szerbiai Gombos településsel közösen. Ott él az utolsó olyan hajómalmos, aki még kezelte a művet, dolgozott vele. A pályázat keretében sikerült megterveztetni a hajómalmot olyan feltételekkel, hogy működtetni is lehessen a vízművet a Dunán.
A hajót egy erdélyi, gyergyószentmiklósi malomépítő csapat szerelte össze mintegy két hét alatt. Ők régi malmok felújításával, építésével foglalkoznak, és több patakmalmot építettek már. A beruházásban a város is támogatott bennünket összesen több mint 17 millió forinttal – tudtuk meg az elnöktől. A malomban van egy villanymotor is, így vízállástól függetlenül tud működni a szerkezet. A szezonban szombatonként érkezik egy molnár és tart látványőrléseket.
Az elmúlt évben Pilisvörösvártól, Esztergomig, Nyíregyházától, Veszprémig látogattak meg bennünket diákcsoportok. A skanzenben épp ezért rengeteg gyerekfoglalkozást szervezünk – tette hozzá Palik Vera, kiemelve: az ő munkájuk is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Baján rekordszámokat mutatnak a turisztikai adatok.
Ráckevén született újjá az első
Magyarországon az első hajómalmot Ráckevén építették újjá, és helyezték üzembe a Duna egyik mellékágán, a Ráckevei-Dunán. A ráckevei hajómalmot 2007-ben kezdték újjáépíteni és 2010. augusztus 19-én avatták fel.
A hajómalom a Sugovicáról készülődik a dunai partszakaszra. Már felépült egy, a vízállással együtt mozgó híd, ami 700-as vízmagasságig tud emelkedni a malommal együtt. Tavasszal a betonlejárót kell még megépíteni, amin a hídszerkezet tud süllyedni és emelkedni. Ha a vízszint eléri a 400 centit, akkor költözhet is a hajómalom.
Amint kikerül a Dunára a malmunk, akkor a Fekete-erdőtől, a Fekete-tengerig ez lesz az egyetlen működő hajómalom a folyó főágán – summázta az elnök.
