A felnőtt magyar társadalom 53%-a soha nem olvas
Ma van az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja.
Az UNESCO 1965-ben döntött úgy teheráni világkongresszusán, hogy az analfabetizmus elleni küzdelemnek szeptember 8. legyen a világnapja. Az MTI-n ebből az alkalomból két grafikont tettek közzé: az egyik a magyarok olvasási szokásairól, a másik az olvasni tudók arányáról ad képet.
A grafikon a könyvolvasás gyakoriságának változását mutatja be a felnőtt magyar társadalmon belül, és nem fest túl jó képet. Az adatok szerint 1989-ben a felnőtt lakosság 35%-a még rendszeresen olvasott, ez az arány 2020-ra 13%-ra csökkent. Közben folyamatosan nőtt azok száma, akik soha nem olvasnak. A 80-as évek elején ők 39%-ot tettek ki a felnőtt magyar társadalomból, mára viszont már a hazai felnőttek 53%-a nem olvas szépirodalmat.
A másik grafikon az olvasni tudók arányát mutatja a felnőttek és fiatalok körében, világviszonylatban. A 2000 és 2030 közötti tendenciákat ábrázolja, tehát előrejelzést is ad a következő évekre. Eszerint az alacsony jövedelműek közt az utóbbi két évtizedben jelentősen nőtt az olvasni tudók száma, de az átlagos jövedelműek körében is látható némi növekedés. Főként az alacsony jövedelmű fiatalok körében látható nagy javulás. Míg 2000-ben 60% alatt volt köztük az olvasni tudók aránya, addig 2030-ra ez az arány már meghaladhatja a 80%-ot is.