A hazai lakosságból kevesen, külföldről sokan mondhattak véleményt a paksi üzemidő-hosszabbításról
Sajátosan értelmezi a fizikát a környezetvédelmi hatóság.
Szerintük a Paksi Atomerőmű továbbműködtetésének környezeti hatásai Európa nagyjából összes országát érinthetik, de Magyarországon belül csak néhány települést.
Paks élettartamát egyszer már meghosszabbították húsz évvel, ezt nyújtanák meg még hússzal – így döntött az országgyűlés 2022 decemberében. Ilyen magas életkorra egyedül a finn Loviisa-ai atomerőmű esetében van példa Európában.
Szeptember végén különösebb hírverés nélkül indult meg az üzemidő-hosszabbítás kötelező környezeti hatásvizsgálati eljárásának előkészítő szakasza. Az előzetes konzultációt a Paksi Atomerőmű kérésére indította el az illetékes zöld hatóság, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal.
A konzultáció célja, hogy meghatározzák azokat a témákat, amelyeket majd a „rendes” környezeti hatásvizsgálati anyagnak tartalmaznia kell. A magyarországi érintettek október végéig tehettek észrevételt a hatóságnál az atomerőmű által beadott dokumentummal kapcsolatban.
A Paksi Atomerőmű által beadott előkészítő tanulmány azt állítja, hogy a működés során vagy üzemzavarok, havária bekövetkezésekor fellépő környezeti hatások, pl. radioaktív sugárterhelés, levegő-, talaj- vagy vízszennyezés, radioaktív hulladék elhelyezése, csak az erőmű körüli 10 kilométeres kört érinthetik. Ezért álláspontjuk szerint csak az ebben a körben élő lakosság tekinthető érintettnek az atomerőmű továbbműködtetése által.
Ahogy a kormányhivatal közleményéből kiderül, a hatóság ezt átvette, és csak ezen a hatásterületen élők tehettek észrevételt az előzetes konzultációban. Ami azért is érdekes, mert a hatóság közleménye ezzel egyidejűleg viszont arról tájékoztatja az illetékes minisztériumot, hogy „a tervezett további üzemidő-hosszabbítás vonatkozásában országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető”.
Vagyis az illetékes magyar hatóság szerint az atomerőmű működésének hatásai Magyarország határain kívül is jelentkezhetnek – Magyarország határain belül viszont csak az erőmű körüli 10 kilométeres körben.
Kérdeztük a Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, hogy ez hogyan lehetséges, illetve azt is, hogy majd a hivatalos környezeti hatásvizsgálat során is kizárólag ezen települések lakossága lesz-e érintett az eljárásban. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a hatóságtól.
Uniós direktíva és nemzetközi egyezmény is rendelkezik a környezeti hatások vizsgálatáról
Az atomerőműveket a vonatkozó uniós direktíva és az Espoo-i egyezmény alapból olyan létesítményeknek tekinti, amelyek jelentős, országhatáron átterjedő hatást gyakorolhatnak a környezetre. Ezért értesíteni kell minden országot, amelyet potenciálisan érinthetnek ezek a hatások, illetve érintettségtől függetlenül is biztosítani kell a részvétel lehetőségét minden olyan ország számára, amely ezt kéri.
Az Energiaügyi Minisztérium az Átlátszó megkeresésére arról tájékoztatott, hogy az értesítés meg is történt, bővebbet azonban nem árultak el. A román környezetvédelmi minisztérium honlapjáról azonban le lehet vadászni a kiküldött értesítést.
E szerint 31 ország lakossága Szerbiától Svédországig, Ukrajnától Portugáliáig, azaz nagyjából 570 millió ember kapott lehetőséget arra, hogy az előzetes konzultációban észrevételeket tehessen a Paksi Atomerőmű által beadott dokumentációval kapcsolatban. Magyarországon ezzel szemben csak az érintettnek minősített 15 település mindössze 53 ezer lakosa tehette ezt meg.
Megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, hogy bizonyos országok, például Oroszország, Belarusz, Törökország miért maradtak ki az értesítettek közül, hiszen ezen országok egy része közelebb fekszik az erőműhöz, mint az értesített országok némelyike. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ erre a kérdésre.
Kísértetiesen hasonló módon zajlott le 2015-ben a Paks II környezetvédelmi hatásvizsgálata: akkor a hatóság közleménye az MVM Paks II. által készített vizsgálati anyag alapján mindössze az öt környező települést nevezte meg a beruházás hatásterületeként. Ugyanakkor az előzetes konzultációk kezdetekor az Espoo-i egyezményre hivatkozva 30 országot értesítettek, közülük nyolc el is juttatta észrevételeit a magyar hatóságoknak. A Paks II környezeti hatástanulmánya szerint a külföldi országokból megközelítőleg 15 ezer levél érkezett, vagyis jelentős volt a nemzetközi érdeklődés a tervezett atomerőmű környezeti hatásai iránt.
Súlyos üzemzavar esetén messzire juthat a radioaktív szennyeződés
A Paksi Atomerőmű által elkészített előzetes konzultációs anyag szerint „az elhelyezkedést figyelembe véve csak rendkívüli esetekben képzelhető el országhatárokon átterjedő hatás”.
Egy esetleges komolyabb baleset során a Paksi Atomerőműből kiszabaduló radioaktív szennyeződés terjedését jól szemléltetik a bécsi BOKU (Természeti Erőforrások és Élettudományi Egyetem) által készített terjedési modellek. A modell az 1995-ös év napi időjárási adatait veszi figyelembe, összesen 2800 időjárási esemény hatását lemodellezve.
Ha például egy olyan napon következne be katasztrófa a Paksi Atomerőműben, mint amilyen 1995. március 16-a volt, akkor kelet felé terülne szét a radioaktív szennyeződés. Az 1995. augusztus 13-ára jellemző időjárási viszonyok esetén viszont a baleset során kiszabaduló radioaktív szennyeződés egész Európát érintené. (Minél pirosabb a szín a térképen, annál erősebb a radioaktivitás.)
A fenti térképek egészen pontosan a cézium-137 talajban történő felhalmozódását mutatják, amely a radioaktivitás légköri terjedése során, elsősorban a lehulló csapadék révén kerül be a talajba. A cézium-137 felezési ideje 30 év, vagyis évtizedekig megtalálható a talajban. A modell a nagyon súlyos, Csernobil-szintű, INES skála szerinti 7-es fokozatú balesetek hatását vizsgálja.
A cézium-137 egy olyan radioaktív izotóp, amely az urán és a plutónium nukleáris hasadása során keletkezik. Ez az egyik legproblematikusabb a radioaktív izotópok közül, mert rendkívül gyorsan terjed, tehát ha egyszer kijut a környezetbe, akkor nagyon nehéz kezelni. Ezért ez az egyik legfontosabb hatás, amit a nukleáris balesetek esetében nyilvántartanak. Mint minden radioaktív anyag, a cézium-137 is – dózistól függően – rákos megbetegedéseket, illetve halált okozhat. A cézium-137 csak az atomerőművek és atomfegyverek használata óta van jelen a környezetben, az azt megelőző 1,7 milliárd évben nem fordult elő jelentősebb mennyiségben a Földön.