Magyarország 2050-re függetlenné akar válni az orosz földgáztól, ehhez a hazai áramhálózat jelentős fejlesztésére van szükség – mondta a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadásán Palkovics László technológiai és ipari miniszter. A tárcavezető szerint a társasházakban a geotermikus energiával működő távhős rendszerek, az önálló épületekben a hőszivattyús megoldások lesznek megfelelők. Palkovics nem rejtette véka alá, hogy a Molra írták ki a hulladékkezelési koncessziót, és ironizált a meteorológiai szolgálat vezetőinek menesztésén, de megmutatta azt is, hogy a hibás előrejelzések a naperőműveknél tavaly 370 millió eurós kiadást jelentettek.

„Hétfőnként hajnalban ülésezik egy munkacsoport. Komoly emberek ülnek benne, a magyar energetikai cég vezetői. Egy dolgot csinálnak, szcenáriókat számolnak ki Magyarország energiaellátásáról” – avatta be a közönséget egy műhelytitokba a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadásán Palkovics László technológiai és ipari miniszter, ahol arról kérdezték, lesz-e elég gáz az idei télre. A mostani számítás szerint Magyarország rendelkezik elegendő gázszerződéssel, elegendő kapacitással és tárolókapacitással, hogy március 9. előtt nem fogy el a kereskedelmi gázkészlet – nyugtatta meg a jelenlévőket a miniszter. Ha ez mégis elfogyna, akkor van 1,2 milliárd köbméter stratégiai tartalékunk. Ugyanez igaz ez az üzemanyag-ellátásra is.

A trilemma

Magyarország esetében az ukrajnai háború miatt nem energia-dilemmáról, hanem „trilemmáról” beszélünk: össze kell hangolni a megfizethetőség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság szempontjait, ezek közül jelenleg a legfontosabb az ellátásbiztonság – derült ki Palkovics előadásából. Ahogy az már korábban elhangzott: Magyarország célja az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése, majd a teljes energiafüggetlenség elérése.

Jelenleg 35 százalék a direkt módon felhasznált gáz aránya Magyarországon, de ha ehhez hozzáadjuk a távfűtéshez és a villamosenergia termeléshez használt gáz mennyiségét is, így már 44 százalékot tesz ki ez a hazai energiafelhasználásban. 44 százalékban függünk tehát egy olyan energiaforrástól, amelynek csak kis részét állítjuk elő Magyarországon. 11 milliárd köbméter az éves felhasználásunk, ebből mindössze 1,5 milliárd köbméter gázt tudunk itthon előállítani.

Ami még nagyobb problémát okoz, hogy ezt a gázmennyiséget nagyrészt a háztartások és a közszolgáltatások fűtésére használják. A cél az, hogy az éves gázfelhasználást 11 milliárd köbméterről 3,5 milliárdra csökkentsük. A nehézség az, hogy ha ilyen mennyiségtől meg akarunk szabadulni, akkor egy komplett rendszert kellene lecserélni, hiszen a gáz a hazai épületek 90 százalékába be van vezetve. Az egyik megoldás, hogy ebbe a rendszerbe valamilyen más gáznemű anyagot, például hidrogént használunk, a másik, hogy egészen más fűtési rendszert kell nagy tömegben kialakítani.

Ennek a helyzetnek a megváltoztatására a kormány három dolgot készül tenni, mondta Palkovics.

Csökkentik a földgáz felhasználásának arányát – Ez elérhető a földgázfogyasztás csökkentésével, ami a rezsicsökkentés korlátozásával már részben sikerült is, emellett javítani kell az energiahatékonyságot. Palkovics ismét megemlítette, hogy míg 2014-ben 2,5 milliárd köbméter gázt használtak a háztartások, 2021-ben már 4 milliárdot, holott nem lettek hidegebbek a telek és a fűtés sem lett sokkal korszerűbb.
Alternatív földgázforrások – Itt elsősorban olyan energiaforrásokról van szó, amelyek Magyarországon elérhetők. Jobban ki lehet használni a hazai földgázmezők kitermelését, amit jövőre 1,5 milliárdról 2 milliárdra növelnek. Ott van a Makói-árokban nagyon nagy mélységben és nagyon nagy hőmérsékleten talált, emiatt nehezen kiaknázható hatalmas palagázkészlet, amely a becslések szerint akár 100-200 évre biztosíthatná Magyarország gázellátását. Emellett ott vannak a lehetőségek a biomassza, a biogáz, a biometán, a hulladék, a hidrogén alkalmazásában, sorolta a miniszter.

A növekvő villamosenergia-igény és rugalmasság kiszolgálása – A mostani gázalapú magyar gazdaságot alapvetően a villamosenergiára akarják átállítani, ehhez viszont tárolási kapacitások és jelentős hálózati infrastruktúra-fejlesztések szükségesek. A miniszter azt mondta: a Nappal az a baj, hogy vagy süt vagy nem – mindkettő gondot okoz. Ha túl sokat süt, akkor túl sok az energia, ha keveset, akkor pótolni kell – erre megfelelő rendszer kell.

Távfűtés és hőszivattyú 2050-re

A miniszter által bemutatott ábra szerint 2030-ra 26 százalékra, 2050-re pedig mindössze 11 százalékra csökkenne a hazai energiafelhasználáson belül a földgáz aránya, a villamosenergia aránya közben a mostani 20 százalékról 45 százalékra emelkedne, emellett megjelenne a hidrogén (4 százalék), valamint a biomassza és a geotermikus energia használata is a mostani 11 százalékról 16 százalékra növekedne.

Ezeket a célokat kisebb programokra bontották le. Ezek része a vállalatok ösztönzése az energiahatékonysági beruházásokra, illetve a lakossági energiahatékonysági programok vagy például a távhőszolgáltatásban a geotermikus energia egyre növekvő használata.

Palkovics azt mondta: 2050-re a társasházaknál alapvetően távfűtést szeretnénk látni, erre a legjobb megoldás a városi hálózatok kialakítása. Az egyedi lakóépületeknél a hőszivattyús rendszereket részesítik előnyben, ilyen például a hűtésre és fűtésre is alkalmas klímaberendezés. 2050-re így már nagyon kevés gázt kellene külföldről beszerezni, a fogyasztás nagy része fedezhető lenne hazai forrásból a Déli Áramlaton vagy a cseppfolyós földgázt adó LNG-terminálokon keresztül.

Ez viszont nem lesz ingyen. Ehhez jelentősen növelni kell az elektromos áramot előállító kapacitásokat. Ma 44 terawattóra (TWh) elektromos áramot használunk egy évben, ennek egyharmadát a Paksi atomerőmű állítja elő, a másik egyharmad a Mátrai Erőműből és más erőművekből származik, egyharmadát pedig külföldről vesszük. A jövőben az arányok is módosulnak, de sokkal meghatározóbb, hogy jelentősen megemelkedik a mennyiség: 100 TWh villamos áramot fogunk használni, ezért van szükség a paksi bővítésre, a nukleáris energiáról nem lehet lemondani, mondta.

„Összebarátkoztam Habeck miniszterrel (Robert Habeck német gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter – a szerk.), és nem lehet könnyű neki” – jegyezte meg Palkovics arra utalva, hogy Németország korábban bejelentette az atomerőművek kivezetését, de most arra kényszerülnek, hogy ezt elhalasszák. „Sok cikcakkunk volt nekünk is, de mi ezt a kanyart nem tettük meg, nem is akartuk leállítani, sőt, bővíteni akartuk Paksot.”

Már hiányzott a tüntetés

Palkovics szerint emellett szükség lesz zöldenergiára is, részben a nap-, részben a szélerőművekre. Ezután teljesen váratlanul egy nem túl szerencsés ironizálásba kezdett:

„Múltkor már hiányzott, hogy ha csinálok valamit, akkor sokan tüntetnek. Hiányzott a tüntetés, ezért aztán az OMSZ vezetőit fölmentettem, és akkor lett újra tüntetés, de nem ezért mentettem föl… (nevetés) Eltelt nyolcvan nap és nem volt egy tüntetés – megtettem, és lett tüntetés”.

Aztán azzal folytatta, hogy Szegeden a Magyar Meteorológiai Társaság 38. vándorgyűlésén elmondta a jelenlévőknek, miért volt szükség a vezetők menesztésére, ami után megtapsolták. (A meteorológiai szolgálat vezetőinek menesztése pár nappal azután történt, hogy az OMSZ előrejelzése alapján elhalasztották az augusztus 20-i tűzijátékot, de végül aznap este nem volt vihar).

Palkovics ezután egy ábrát mutatott arról, hogy Magyarországon is meg kell tudni mondani/becsülni előre, hogy mennyi energiát visz be egy naperőmű a hálózatba. Ha a tervezettnél kevesebbet, akkor azt meg kell venni valahonnan, és mivel erre hirtelen van szükség, csak jó drágán lehet beszerezni. A meteorológia szolgálat eredményei alapján 30 százalékos volt a tévedés, ami így 2021-ben Magyarországnak 370 millió euró (kb. 151 milliárd forint) plusz kiadást jelentett, miközben a nálunk tízszer nagyobb kapacitással rendelkező Németországnál ez az összeg csak 310 millió euró volt. „Egy másfajta meteorológiai ügyet kellett vinnünk” – indokolta a felmentést Palkovics, és szerinte ezért kellett létrehozni egy ipari meteorológiai egységet is az OMSZ-en belül. Idén már 3,2 gigawattnyi naperőmű-kapacitásunk van, egy hasonló hiba már 1 milliárd eurót jelent, hívta fel a hallgatóság figyelmét a miniszter.

Palkovics szerint nagyon fontos a villamoshálózat fejlesztése, mert jelenleg „nem tudjuk odavinni az áramot, ahova kell”. Ha például egy cég a debreceni ipari parkban 500 megawatt teljesítményt akar, akkor előbb ki kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, tárolásra van szükség és jogszabály-módosításokra. A 3,2 gigawattnyi naperőmű-kapacitás 2025-re fel fog menni 8,5 gigawattra, ehhez zajlik a hálózat fejlesztése.

„Egy most megjelent rendelet szerint a saját célra felszerelt naperőműveknél most ideiglenesen nem engedik meg a visszatáplálást a rendszerbe, de ez csak időleges, ahogy a hálózat fejlődik, erre ismét sor fog kerülni” – mondta Palkovics. Szerda éjjel megjelent a lakossági napelemek, vagyis a háztartási méretű kiserőmű szabályozása: október 31-ig kellene nagyon rapid döntést hoznia annak, aki még szeretne a régi feltételekkel beférni a napelemes rendszerbe, írtuk erről ebben a cikkünkben.

Magyarország egy medencében fekszik, ezért Ausztriában ellentétben nálunk nem tudnak annyira elterjedni a szélerőművek, mert néhány terület kivételével nincs teljes szélbiztonság, mondta a miniszter. Mostanra azonban sokat fejlődött ez a technológia is, és már olyan szélerőművek vannak, amelyeket alacsonyabb szélbiztonságú országok is tudnak használni. A biomassza és a biogáz területén eddig nem volt egyértelmű a stratégiánk, nem használtuk ki az ország lehetőségeit, mondta Palkovics. Most 80 millió köbméter biogázt állítanak elő Magyarországon, miközben 1 milliárd minden probléma nélkül előállítható lenne, ezért gyorsan ki is írnak erre egy tendert.

A Molra írták ki a tendert

Szó volt egy másik tenderről, mégpedig a Molnak adott hulladékkezelési koncesszióról. Miért csak egy pályázó volt, miért a Mol, és miért 35 évre kapott hulladékkezelési koncessziót? – tette fel magának a kérdést Palkovics. A miniszter nem rejtette véka alá, hogy az egész tulajdonképpen az olajvállalat kezdeményezésére történt, és ehhez az állam teremtette meg a vállalat számára a feltételeket. A Mol az anyagmenedzsment felé is elmozdul, aminek az a lényege, hogy hogyan lehet a hulladékból másodlagos nyersanyagot előállítani – magyarázta az ipari miniszter.

A Mol azt mondta, nagyon szívesen foglalkozik a műanyaghulladék feldolgozásával, ha valaki tudja garantálni számára, hogy ha épít most egy gyárat, az 35 évig üzemelni fog. „Azt mondtuk, hogy akkor írjunk egy olyan koncessziós rendszert, ahol ez az üzleti szándék van mögötte és a beruházási szándék, és ezt bízzuk egy olyan cégre, ami erre alkalmas” – mondta a miniszter.

A klímacélok megvalósításával Palkovics szerint nem lesz problémája Magyarországnak, hiszen a volt szocialista országokhoz hasonlóan nekünk is az 1990-es állapothoz képest kell elérni a kibocsátáscsökkentést, és ebben azóta nagyon jó eredményt értünk el (34 százalékot). Magyarország 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Palkovics szerint ennél fontosabb kérdés az energia biztonságos elérhetősége és az ára.

A beszélgetés végén arra kérték a minisztert, hogy adjon tanácsot a mostani fiataloknak. „Veszélyes, ha valaki hatvanhoz közeledve bölcs tanácsokat osztogat a fiataloknak, mert vagy kinevetik, vagy nem veszik komolyan” – jegyzete meg. Palkovics szerint gyakran mondják az „öregek”, hogy az ő fiatalkorukban jobb volt, de ez nem így van: most sokkal jobb. Minden sokkal jobban elérhető, az oktatás, a technológia, ezért érdemes élni ezzel a lehetőséggel, vélekedett.

• Palkovics László
• miniszter
• előadás