A szuverenitásvédelminek nevezett új állami hivatal több helyre is küldött leveleket, amikben arra kért hatóságokat, kamarákat és állami szerveket, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak.

Hat megkereséséből négy nem volt elutasító, megkezdték az együttműködés kereteinek kialakítását, ezekről a szervekről van szó:

Magyar Nemzeti Bank (MNB),
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH),
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV),
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Az ügyvédi és a könyvvizsgálói kamara a titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nagyon helyesen – megtagadta ezt a kérést.

Az SZH egyik kérése például az volt a jegybankhoz, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”. Egészen pontosan fogalmazva: bele akarnak nézni magánszemélyek vagy cégek bankszámlájába. Az ok? A szuverenitás védelme. Ez jogilag egy gumifogalom, bármi beleférhet, politikailag viszont kifizetődő érvelés, jól lehet kommunikálni.

Hogy ki férhet hozzá banktitokhoz, azt a magyar törvények szigorúan szabályozzák. Banktitok akkor adható ki, ha olyan intézmény kéri, amely törvény alapján, saját eljárásai lefolytatása érdekében jogosult kezelni ezeket az információkat – az SZH nem ilyen, de ilyen például az adóhatóság, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, az MNB, vagy bizonyos esetekben a közjegyző.

/ Forrás Forbes /

• bankszámla
• jegybank
• szuverenitás