Azt a járvány kezdete óta tudjuk, hogy a koronavírus okozta COVID-19 betegség bizonyos esetekben súlyosabb tünetekkel jelentkezik, ami mögött számos kockázati tényező állhat. Az erősebb immunrendszerrel rendelkező és krónikus betegségektől mentes emberek gyakran tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átvészelik a fertőzést, és minél idősebb, gyengébb, és betegebb valaki, annál súlyosabb a covid lefolyása is.

Egy ideje az is világos, hogy az elhízás jelentősen befolyásolja a betegség súlyosságát, ezért fontos tisztában lenni mindenkinek a saját testtömegindexével (BMI), amit úgy lehet kiszámolni, ha elosztja a testsúlyát (kilogrammban) a magasságának négyzetével (méterben). A normális érték 18,5 és 25 között van, ez alatt soványságról beszélünk, míg 25 és 30 között túlsúlyosnak, 30 fölött pedig elhízottnak számít az adott ember.

Már a járvány első hullámában arról számoltak be több helyről, hogy az intenzív osztályra és lélegeztetőgépre kerültek között több túlsúlyos és elhízott ember volt, mint sovány és normál testsúlyú. Egy tavaly júliusban, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint azok, akik testtömegindexe a legmagasabb fokozatú (40-es érték fölötti) elhízásra mutatott, 92 százalékkal nagyobb eséllyel haltak bele a covid szövődményeibe, mint a normál testsúlyú betegek.

Az Oxfordi Egyetem kutatói most 7 millió 20 év fölötti angol állampolgár egészségügyi leleteit vizsgálták, és 13 503 olyan embert találtak, akik 2020 januárja és májusa között kórházba kerültek coviddal, közülük 1602-en szorultak intenzív osztályos kezelésre, és 5479-en haltak bele a betegségbe. Többségük 60 év fölötti volt: a kórházba kerültek 72 százalékát, az intenzívesek 56 százalékát és az elhunytak 93 százalékát tette ki ez a korosztály.

Összességében a 23-as testtömegindex-érték körülieknek volt a legalacsonyabb kockázatuk a súlyos betegség kialakulására, és efölött szinte lineárisan emelkedtek a testsúllyal együtt a kockázati értékek: egy BMI-egységgel 5 százalékkal nőtt a kórházba kerülés, 10 százalékkal az intenzívre kerülés és 4 százalékkal a halálozás kockázata. A 23-as érték alatt ugyanúgy egyenletes volt a kockázatok növekedése, ami a kutatók szerint a sovány testalkatúak törékenysége, gyengébb immunrendszere miatt lehetett.

A túlsúly a 20 és 39 év közöttiek körében befolyásolta leginkább a súlyos betegség kialakulásának kockázatát, 60 év fölött már a testtömeg számított a legkevésbé. A kórházba kerülés esélyét 9, a halálozásét 17 százalékkal növelte a túlsúly ebben a korcsoportban, míg ugyanezek az értékek a 40 és 59 közöttieknél 8 és 13 százalék, a 60 és 79 közöttieknél 4 és 3 százalék.

Bár a kutatás kereteibe nem fért bele annak vizsgálata, hogy a túlsúly leadása valóban csökkenti-e a súlyos COVID-betegség kialakulásának kockázatát, az oxfordi kutatók szerint ez minden bizonnyal így van. Az elhízottak esetében egyébként is számos egészégügyi előnye van a testsúly csökkentésének, tehát mindenképpen érdemes erre törekedni, hiszen ezzel szívbetegségek, cukorbetegség és bizonyos ráktípusok kialakulását is meg lehet előzni, ráadásul az egészségügyi rendszer leterheltségén is könnyíteni lehet.

• COVID-19
• elhízás
• kockázati tényező