Baja, a sétányok városa
A Sugovica, más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága, amely Baja belvárosát színesíti.
Az egyik legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét. De valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) után ragadt rá a folyóra, mivel összeköttetésben van a Dunával, ezért régen minden szemét és korhadék átvonult rajta. Ha minden bajai sétányt szeretnék bejárni, akkor van miből válogatni.
A Borbíró Ferenc-sétány a város legkedveltebb sétánya, amely mellet több híres bajai látványosság is az utunkba akad. A Sugovica mellet haladó sétaút a Petőfi-szigetre vezető hídtól egészen a Türr-kilátóig vezet kb. 2 kilométer hosszan. A sétány az egykori polgármester, Borbíró Ferenc nevét viseli, aki meghatározó szerepet töltött be a város életében. A korzó áthalad a közkedvelt Sugovica strandon is, majd az ártér fái között érkezünk meg a kilátóhoz. A sétaút mentén olyan érdekes látnivaló kapott még helyet, mint a Bajai Víziszínpad vagy a kagylót mintázó kávézó.
A Türr István-kilátó szomszédságában a település egyik legrégebbi városrészében található a Halászati Mini Skanzen. A bajai apró szabadtérimúzeumot a helyi Hajómalom Egyesület hozta létre, hogy bemutassa az egykori halásztanyákban leggyakrabban használt halászati eszközöket, és a tanyasi élet egyéb tárgyait. A kiállításon kívül kézműves foglalkozásokkal és a dunai gasztronómiai hagyományok felelevenítésével is várják az ide érkezőket.
A Petőfi-sziget vagy régebbi nevén Kis-Pandúr-sziget a város kedvelt üdülőterülete. Itt vendéglátóhelyek, ezen kívül sportuszoda, teniszpálya, turisztikaiközpont és a szigetet körbejáró sétány is található itt. Az utóbbi egy kb. 2 kilométeres sétaút, amely megközelítéséhez érdemes a Turisztikai Központnál parkolni.
A Nagy-Pandúr-sziget a nevét a középkorban itt álló Pandúr faluról kapta, amely a Duna áradásai miatt elnéptelenedett, a második világháború után lassan népesült be a sziget északi és nyugati vége, a csodálatos dunai panorámával rendelkező telkekből létrejött a Futrinka sor. De így is megmaradt a sziget nagyobbik része érintetlenül, ahol még mindig a természet az úr. A folyók közé beékelődött területen található erdők és a hozzá kapcsolódó zöld környezetben páratlan állat- és növényvilág figyelhető meg. S szerencsére a szigeten körbe vezet bennünket a gyalogos és kerékpáros hídtól induló Pandúr-kör irányított körjelzései, amely egy 8,5 kilométer hosszú sétaút.
A Nagy-Pandúr-sziget kirándulókat csábitó legújabb létesítménye a Pandúr-falu ökopark és a hozzátartozó kilátó. A sziget nevezetessége ezek mellet is elhalad az itteni sétány. A Sugovica partján található fából készült kilátó csak nyitvatartási időben látogatható.
