Az amerikaiak által feltartóztatott Szöllősi György fiaskója a példa arra, hogy a diplomata útlevél sem mindenható, mégis ezrével osztogatják. A diplomatákon, állami hivatalnokokon és parlamenti képviselőkön kívül, akiknek valóban szükségük van rá, tömegével kapnak ilyet az aktuális hatalom olyan különféle rendű-rangú kegyeltjei is, akik csak az okmány presztízse miatt villognak vele szívesen. Ők több ezren lehetnek, és általában egy botrány kell, hogy kiderüljön, valakinek adtak.

Csak a színében különbözik a diplomata útlevél a simától, hiszen ugyanúgy 88x125 milliméteres és 32 oldalból áll, csak éppen zöld, nem pedig bordó. Ennél fontosabb eltérés, hogy a diplomata útlevél elején magyar, angol és francia nyelven szerepel az alábbi szöveg:

Magyarország kormánya felhívja a belföldi hatóságokat, a külföldi hatóságokat pedig tisztelettel felkéri, hogy a jelen útlevél tulajdonosának mindenütt engedjenek szabad közlekedést, részesítsék őt a fennálló törvényekkel és rendeletekkel összeegyeztethető mindennemű könnyítésben, továbbá nyújtsanak neki segítséget és támogatást.

Ez alapján tehát a diplomata útlevél – amely a magánútlevéllel szemben hivatalos útlevélnek számít – tulajdonosa udvarias bánásmódra számíthat a hatóságoktól bel- és külföldön egyaránt. De ami sokkal fontosabb: a gyakorlat szerint általában diplomáciai mentességet élvez és számos egyéb kedvezmény is jár neki:

vízummentes beutazást tesz lehetővé egyes vízumköteles országokba is (a teljes lista itt böngészhető)
birtokosa utazáskor a diplomatasávot használhatja, és ezzel megússza a sorban állást,
a nemzetközi jog alapján diplomáciai mentességet élvez,
jogosult a diplomata rendszám használatára.
Éppen emiatt szigorú szabályai vannak annak, ki kaphat ilyen különleges előnyökre feljogosító útlevelet. Ahogy a neve is mutatja, a diplomata útlevelet elsősorban a sokat utazó diplomatáknak találták ki, de távolról sem csak ők használják. Ha a gyakorlatban ilyen szigorúan célhoz kötötten adnák csak ki, akkor talán, ha ezer ilyen lenne forgalomban.

De ennél sokkal több van, aminek oka az, hogy olyan megkaphatja, aki nem klasszikus diplomata. Ebbe a körbe tartozott például Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője is, aki 2017-ben Szijjártó Péter kezdeményezésére rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott Áder János államfőtől. De ez csupán egy valódi diplomáciai státusz nélküli kitüntető címet jelent. Mivel

„a magyar futball és a Puskás-ügyek” hivatalos nagyköveteként emlegetett Puskás-életrajzíró ettől még nem lett akkreditált diplomata sehol a világon, így diplomata útlevele sem jó semmire.

Ahogy Szöllősi fenti cikkünkben is elemzett példája mutatja, rengetegen vannak, akik annak ellenére, hogy nem diplomaták, kapnak egy hangzatos, a valódi diplomatákéra hasonlító címet és akár útlevelet is, de sokra nem mennek vele: az amúgy legfontosabb előnyt, a diplomáciai mentességet ezzel nem élvezik külföldön, hiszen az csak az akkreditált diplomatáknak jár. Az amerikai nagykövetség szerint éppen ezért nem kaphatott diplomata vízumot sem Szöllősi György.

Szöllősihez hasonlóan rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott 2020 végén az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a fideszes kerületi képviselő, Ferencz Orsolya is, és ez az ő esetében sem járt tényleges külszolgálattal, csak politikai gesztus volt. A tavalyi választáson ráadásul Ferencz bejutott a parlamentbe, így már országgyűlési képviselőként is lehet diplomata útlevele.

A hatályos törvény és az alapján az évtizedes gyakorlat ugyanis az is, hogy a mindenkori országgyűlési képviselők is hozzájuthatnak az okmányhoz, holott ők sem valódi diplomaták. Zöld útlevél elég sok mindenkinek jár amúgy a törvény szerint pusztán azért, mert valamilyen választott vagy kormányzati, állami tisztséget visel. Kaphat

a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész,
az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Európai Parlament magyar képviselője,
az adatvédelmi hatóság, a médiahatóság, a számvevőszék, a jegybank elnökei és helyetteseik,
a miniszterelnök, a politikai igazgatója, a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok,
nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy,
a honvédség vezérkari főnöke és helyettese, a katonai titkosszolgálat vezetői.

Sokkal érdekesebb viszont az a kör, amelynek tagjai a fentin kívül esnek, viszont valamilyen egyedi méltányosság alapján kapnak diplomata útlevelet. A törvényben van ugyanis olyan gumiparagrafus, amely alapján a kormányzat gyakorlatilag annak ad, akinek akar – és akinek nem szégyell. Bárki belefér ugyanis a jogszabály szerinti „egyéb” kategóriába, mivel

diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.”

A tapasztalat az, hogy a külügyminiszterek – nemcsak Szijjártó Péter, de sok elődje is – ezeket a mai napig bőkezűen osztogatják: felkapott státusszimbólum lett a NER elmúlt lassan 14 évében.

A Szöllősi-ügy nyomán az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége jelezte is, hogy „megszaporodott a magyar kormány által kiállított diplomataútlevéllel beutazni kívánó olyan emberek száma, akik hivatalos minőségükben nem köthetők a kormányhoz”. Ezzel alighanem arra hívták fel a diplomácia nyelvén a magyar kormányzat figyelmét, hogy elég volt az indokolatlan úrhatnámságból és a szabályok alóli kibúvási kísérletekből.

Ilyen indokolatlan, vagy legalábbis nehezen indokolható okból sokan kaptak korábban diplomata útlevelet, és sokaktól vissza is vették, de általában csak azután, hogy valamilyen botrány vagy véletlen folytán kiderült, hogy az illetőnek egyáltalán van ilyenje pusztán azért, mert ismer egy fontos embert.

Összegyűjtöttük az elmúlt 20-25 év legnagyobb visszhangot kiváltó ilyen eseteit:

Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenleg korrupciós vádakkal bíróság előtt álló volt elnökének is volt zöld útlevele, amelyet a büntetőper másik vádlottja, Völner Pál korábbi igazságügyi miniszterhelyettes kérésére adott meg Szijjártó Péter, de Schadl letartóztatása után visszavonták. Schadl egy vallomásában azt állította: azért kapott ilyen okmányt, hogy a koronavírus-világjárvány idején is szabadon utazhasson nemzetközi konferenciákra.

Jutott ilyen papír Habony Árpád magyar kendóbajnok restaurátorból lett koronagondnokból lett üzletember-tanácsadónak is, noha hivatalos minőségben soha nem volt a miniszterelnök vagy a kormány tanácsadója, mégis mindig felbukkant Orbán Viktor környezetében. Legújabban már nem is kerüli a nyilvánosságot: ott volt tavaly a miniszterelnök eskütételén a Parlamentben, valamint külföldi vállalkozása után ismét alapított itthon is cégeket és beszállt a kaszinóbizniszbe is.

Sokakat meglepett, amikor 2020-ban kiderült, hogy a Szijjártó Péterrel baráti viszonyban lévő focista, Dzsudzsák Balázs is rendelkezik diplomata útlevéllel, amit akkor Magyar Levente külügyi államtitkár azzal magyarázott, hogy „Dzsudzsák Balázs a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, és igen, ezáltal méltó és érdemes a diplomata útlevélre” – amúgy a sportoló azután is megtarthatta az okmányát, hogy az NB II.-be igazolt, és kikerült a válogatottból.

Ilyen útlevéllel utazgat Matolcsy Ádám, a jegybankelnök Matolcsy György fia is – ez tavaly derült ki, és a külügyi tárca meg is erősítette, hogy van ilyen papírja, bár azt már nem tették hozzá, hogy milyen jogcímen jutott hozzá.

Volt zöld színű útlevele korábban a Quaestor-vezér Tarsoly Csabának is, aki később büntetőper vádlottja lett a Quaestor bedőlése miatt. Szijjártó Péter szerint azért kapott ilyet, mert a moszkvai vízumközpont és az isztambuli kereskedőház társtulajdonosakét sokat kellett külföldön tárgyalnia. Később visszavonták tőle.

Véletlenül derült ki 2020-ban, hogy Legény Zsoltnak is van diplomata útlevele. Az MSZP-s politikust ugyanis azzal együtt kapták el az ukrán–magyar határátkelőnél, csomagtartójában több száz doboz zárjel nélküli ukrán cigarettával. A politikus az esetet követően a pártjából is kilépett, az útlevelét visszavonták, később pedig az ukrán bíróság felmentette a csempészés vádja alól.

Az SZDSZ egykori elnöke, Kóka János is zöld útlevelet – már a NER-időkben, az Orbán-kormánytól. Méghozzá Szijjártó Péter közbenjárására, mert „Kóka János Magyarország – külgazdasági területen ma is aktív – korábbi gazdasági minisztere”. Kóka saját bevallása szerint az okmány nagy segítség „az üzletembereknek, akik gyakran utaznak olyan országokba, ahol nagyon nehézkes és hosszadalmas a vízum beszerzése”.

Még az első Orbán-kormány idején jutott diplomata útlevélhez Jakab János. Ő szintén nem diplomata, sose volt az, viszont mostanában a felcsúti Puskás Akadémia alapítványának felügyelőbizottsági elnöke. 2010 után a miniszterelnök fizetett tanácsadója volt, de kapcsolatuk régebbi, ugyanis Orbán Viktor egyik első edzője volt az Erdért csapatánál a 80-as években, később személyi edzőként dolgozott mellette, de azt sokáig találgatták, milyen indokkal kaphatott később zöld útlevelet.

Még Lénárd Andrásnak, a Tiltott Csíki Sört gyártó cég a Fidesszel jó politikai kapcsolatokat ápoló székelyföldi vezetőjének is volt magyar diplomata útlevele 2019 óta. A külügyi tárca nem tagadta a híreket, csak annyit közöltek, hogy ez a törvényi előírásoknak megfelel.

• diplomata
• útlevél
• okmány