Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, nagy részét tíz ország lakosainak. A szomszédos uniós államokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai és dél-koreai állampolgárnak adtunk tartózkodási engedélyt, akik közül sokan valószínűleg vendégmunkásként dolgoznak multicégek gyáraiban. A hozzánk érkezők 58 százaléka ugyanis munkavégzés, 16 százaléka oktatási célból érkezik. A szírek kétharmada (277 fő) tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada (81 fő) pedig családi okok miatt.
Közzétette az Eurostat az egyes európai uniós országok által kiadott tartózkodási engedélyekre vonatkozó tavalyi statisztikáját. 2020-ban 2,2 millió engedélyt adtak ki az Európai Unióban nem uniós tagállamok részére (ez 706 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es adat), ezzel pedig egy 2012 óta tartó növekedési trend szakadt meg. Az Eurostat szerint a visszaesés oka leginkább a koronavírus okozta világjárvány, illetve az ahhoz kapcsolódó utazási és adminisztratív korlátozások bevezetése. Az engedélyek negyedét (598 000-et) Lengyelország adta ki, Németország 313, Spanyolország 312 ezret, azaz az összes 14-14 százalékát. Egyetlen ország volt, ahol 2019 után nem fordult meg a trend: Litvániában, 21 400-ról 22 500-ra nőtt az ideiglenesen fogadottak száma. A legnagyobb visszaesés Csehországban volt: 54 százalékkal 117 ezerről 54 ezerre csökkent a kiadott tartózkodásik száma.

Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak. 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék), hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnamiak (5,5 százalék) és bő két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék). Ezer feletti engedélyt adtunk még törököknek, indiaiaknak, az Egyesült Államokból érkezőknek, illetve oroszoknak.

 

• vendégmunkás
• bevándorló
• tartózkodási engedély