2019-ben az egész ország szurkolt Zentéért, a gerincvelő eredetű izomsorvadással (SMA) diagnosztizált másfél éves kisfiúért, akinek élete egy olyan gyógyszeren múlt, melyet sem Magyarországon, sem Európában nem törzskönyveztek még, ezért csak saját zsebből finanszírozva lehetett hozzájutni – 700 millió forintért. A történet szerencsésen végződött, a pénz összegyűlt, Zente szervezete jól reagált a terápiára, mára pedig már óvodában játszik a barátaival. Gyógyszer nélkül tulajdonképpen semmi esélye sem lett volna a túlélésre, az izomsorvadás miatt az SMA-s betegek általában még azelőtt meghalnak, hogy a kétéves kort elérnék, mert a légzőizmokat is megtámadja a kór.

Zente története csak egy azon ritka vagy épp gyakoribb, de hasonlóan súlyos betegségektől szenvedő emberek sorsaiból, akiknek az életét már meg lehet menteni vagy jelentősen megkönnyíteni, mert van rá gyógyszer, csak itthon túl sokáig kell várni arra, hogy azok a társadalombiztosítási rendszerbe is bekerüljenek.

Magyarországon az Európai Unióhoz képest ugyanis háromszor annyi ideig tart, amíg egy innovatív terápiát befogad a társadalombiztosítás. Onnantól kezdve, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi a forgalomba hozatalt, a gyógyszer átlagosan 511 nap, tehát közel másfél év múlva jelenik meg finanszírozott módon az európai országok többségében,

Magyarországon viszont akár 1400 napnál is tovább tart, amíg a normál támogatási rendbe kerülnek ugyanezek a készítmények.

A közel négy év azonban sok idő azoknak, akiknek szükségük lenne ezekre a készítményekre, de egyedi támogatás keretében nem férnek hozzá. Ez utóbbi ugyanis bármennyire is jelentős segítség azoknak, akik kapják, nem biztosít minden betegnek ugyanolyan feltételt, és sovány vigaszt nyújt azoknak, akiknek a hosszadalmas befogadási eljárást a betegségük természete miatt nincs idejük kivárni – hívta fel rá a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Holchacker Péter, a szervezet igazgatója szerint az olló ráadásul egyre nagyobbra nyílik a magyar és az európai átlag között.

Miért ilyen lassú?

A folyamat lassúsága mögötti tényezők közül kiemelkedik az eljárás bürokratikus jellege. Magyarországon 2010 óta nincs önálló egészségügyi minisztérium, de még ha lenne is, önmagában nem dönthetne az új terápiák befogadásáról. Ez ugyanis egy költséges lépés, így a döntéshez minden esetben az egészségügyért felelős miniszter (aki most már a belügyminiszter) és az államháztartásért felelős pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

Az előző kormányban Kásler Miklós volt felelős az egészségügyért, és bár többször voltak az orvostársadalom számára is egészen hajmeresztőnek hangzó állításai, a hazai onkológiai ellátás kiemelkedő szaktekintélye, nehezen hihető el, hogy tudatosan akadályt gördített volna innovatív terápiák befogadása elé, amikor az onkológiában az utóbbi években is hatalmas áttörések voltak. Ugyanakkor a Kásler vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma nemcsak e szakterületért, hanem a köznevelésért, sportért, kultúráért is felelt, ekkora szervezetben pedig a házon belüli egyeztetés sem lehet könnyű, ha még egy másik minisztériummal is össze kell hangolni, akkor pedig végképp lassúvá válhat a folyamat. (Megkerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt is, hogy többet tudjunk meg a folyamatról, ám egyelőre nem válaszoltak, ha megteszik, a cikket frissítjük.)

Tavaly 33 új terápia került be a biztosítottak közé, azonban ezek korábbról elhalasztott döntések voltak. Holchacker szerint azt fontos tudatosítani, hogy minden harmadik magyar az élete során kapcsolatba kerül valamilyen innovatív terápiával. Az egyik vezető halálok a rákos megbetegedések csoportja, a reményteli fejlesztések alatt álló innovatív gyógyszerek negyede pedig valamilyen onkológiai készítmény. Jelenleg is közel nyolcezer olyan gyógyszerfejlesztés folyik, amely a következő 5-10 évben áttörést hozhat több, korábban nem gyógyítható vagy nagyon nagy nehézségek árán kezelhető betegségben. „Magyarország a klinikai vizsgálatok tekintetében élenjáró, Európában minden ötödik vizsgálatnak van magyar vizsgálóhelye is. De ez mégsem jelenti azt, hogy ezek zárultával a gyógyszer széles körben elérhetővé válik” – teszi hozzá a szakember.

Az Európai Gyógyszerügynökség 2021-ben 92 új terápiát javasolt befogadásra, többek között az Abecma nevű sejtterápiát, mely a plazmasejtek daganatos megbetegedésének gyógyítására használható olyan betegeknél, akiknél a korábbi terápiák már nem segítenek. A Trodelvy a mellrák típusainak legagresszívebb, az esetek 10-20 százalékát kitevő verziójának, az áttétes háromszorosan tripla-negatív emlőráknak a kezelésében ad esélyt azoknak a betegeknek, akik már korábban kaptak kezelést, és ezek közül legalább egyszer a betegség előrehaladott állapota miatt.

A belgyógyászatban a 6 hónaposnál idősebb PFIC-es betegek számára készült olyan gyógyszer, mellyel kiváltható az eddig ismert leghatásosabb gyógymód alkalmazása – a májátültetés. (A PFIC-ben szenvedő betegeknél az epe összetevőinek májból bélbe történő szállítása zavart szenved. Számos esetben többek között májcirrózis és májrák is kialakulhat belőle.) Új lehetőségek nyíltak a dwarfizmus, avagy törpeség kezelésére, a vérlemezkék gyulladásának kezelésére, a kontrollálhatatlan éhség legyőzésére, az SMA-ra és a Devic-szindróma ellen vívott küzdelemben.

A gyengülő forint a betegek esélyeit is rontja

A társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyszerek leginkább a hatósági áras termékekhez hasonlítanak – amikor felveszik a biztosított terápiák közé, azt egy rögzített forint áron teszik. Ha azonban az árfolyam jelentősen gyengül – ahogyan ez megtörtént az elmúlt időszakban – akkor a forintban megszabott érték változatlansága mellett annak euróban mért ellenértéke jelentősen csökken. Miután ez semmilyen módon nem épülhet be a gyógyszerek árába, így veszteség keletkezik az eladáson. Csak az elmúlt kormányzati ciklusban és csak a gyógyszerek tekintetében ez több mint 260 milliárd forintnyi terhet okozott a gyógyszeripar számára.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az egyébként is különadókkal terhelt gyógyszerszektorban (ahol a forgalmazók különadója éppen most emelkedik) ez már komoly, akár a hozzáférés biztonságát is veszélyeztethető helyzetet teremthet. A gyógyszercégek ugyanis üzleti alapon működnek, így egy veszteséges és kiszámíthatatlan piacról akár ki is vonulhatnak. De ettől függetlenül is, az érintett terápiák elérhetősége biztosan szűkül, és ami még rosszabb, az új terápiák egyszerűen elkerülik hazánkat – pedig már most is csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett gyógyszerek harmada jut el hazánkba. Így a szakember szerint állandósulhat az a helyzet, hogy magyar betegek számára nem lesznek elérhetők azok a terápiák, amikhez akár a környező országok polgárai is akadálytalanul hozzáférhetnek.

• gyógyszer
• egészségügy
• gyógyítás