A Suzuki 2016-ban dobta piacra a második generációs Ignist, mely első körben normál benzinmotorral készült, aztán a közelmúltban megérkezett belőle az első lágyhibrid változat, és most itt a ráncfelvarrt változat a maga második generációs lágyhibrid hajtásláncával. A Japánban gyártott széria első magyarországi példányát gyorsan ki is próbáltuk.

A facelift előtti és utáni Ignist a hűtőrácsáról a legkönnyebb megkülönböztetni egymástól: az újdonság rácsán a Suzuki logótól balra és jobbra két-két U formájú króm díszítőelem található. Átrajzolták továbbá az első lökhárítót, melyben a ködlámpa az eddiginél kicsit magasabbra került, és mostantól a hátsó lökhárító is más formavilágot képvisel.

Három új fényezés tűnt fel a kínálatban, mostantól homokszürke, aranysárga és khaki szürke színben is rendelhető az alig 3,7 méter hossza révén a Swiftnél rövidebb, de 1,57 méteres magassága révén annál magasabb kisautó. Az utastérben is feltűnt két új szín, a díszítőelemek mostantól egy új kék és középszürke színben is rendelhetők.

A K12C típusjelű 1242 köbcentiméteres soros 4 hengeres szívó benzinmotor helyét az 1197 köbcentiméteres K12D egység vette át. Ezzel párhuzamosan a teljesítmény 90-ről 82 lóerőre csökkent, és ez változatlanul percenkénti 6000-es fordulatszámtól érhető el. A nyomaték 120-ról 107 Nm-re szelídült, viszont jó hír, hogy 4400 helyett már 2800-as fordulatszámtól lehívható.

A rövid első találkozást követően kijelenthetjük, hogy a felfrissített Ignis a gyakorlatban nem érződik lomhábbnak, mint az elődje, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a modell továbbra is elképesztően könnyű, mindössze 860 kilogrammos.

A stopper viszont már mást mutat, ugyanis míg az előző hibrid 11,8 másodperc alatt gyorsult 0-ról 100-ra, addig az újnak ehhez 12,7 másodpercre van szüksége, ráadásul a végsebesség is 170-ről 165 km/h-ra csökkent. Összehasonlításképp, a hibrid technika nélküli normál benzines Ignis 12,2 másodperces 0-100-as szintidővel rendelkezett.

Nyílt titok, hogy a Suzuki nem jókedvében csökkentette a motor teljesítményét, hanem amiatt, hogy meg tudjon felelni az egyre szigorodó károsanyagkibocsátási normáknak. És emiatt szerelt a korábbi 3 Ah helyett 10 Ah kapacitású lítium-ion akkumulátort a sofőrülés alá. A lágyhibrid rendszer továbbra is 12 V-os, tehát az Ignis nem kapta meg a nagyobb Suzukik 48 V-os rendszerét.

A rendszer adottságai miatt tisztán elektromosan továbbra sem képes suhanni a törpe Suzuki, a lágyhibrid technika csak besegít a hajtásba, hasznosítja a fékezéskor felszabaduló energiát és finomabbá teszi az automata start/stop rendszer működését.

Az optimalizálásnak köszönhetően a kéziváltós, kétkerékhajtású alapmodell 100 kilométerenkénti WLTP-szabvány szerinti fogyasztása 5,06 literre csökkent az eddigi 5,4 literről. Emlékeztetőül, a hibrid technika nélküli normál Ignis fogyasztása 5,59 liter volt.

Újdonság, hogy mostantól már fokozatmentes CVT automata váltóval is rendelhető a típus. Ez mindössze 30 kilogrammal nehezebb az alapmodellnél és annál 0,3 másodperccel rövidebb idő alatt gyorsul fel 0-ról 100-ra, viszont a végsebessége 10 km/h-val szerényebb. Az összkerekes Ignis csak kézi váltóval készül, ez a változat 50 kilogrammal nehezebb és 0,1 másodperccel lomhább 0-ról 100-ra az azonos végsebességű alapmodellnél.

A felfrissített Ignis mintegy félmillió forinttal drágult az elődjéhez képest. A legolcsóbb változat, a kétkerékhajtású és GL felszereltségű modell 3,945 millió forint kifizetését követően vezethető haza. Az automataváltós Ignis GL+ 4,593 millió forintba kerül, az összkerekes GL+-ért pedig 4,635 millió forintot kérnek el.

A csúcsot az automata váltós Ignis GLX jelenti, mely 5,285 millió forintért kelleti magát. A metál fényezés felára 110 ezerről 130 ezer forintra, a kéttónusú metál fényezés felára pedig 160 ezerről 200 ezerre nőtt.

• Suzuki
• Ignis
• személyautó