A csontritkulás, a rák bizonyos fajtái, a cukorbetegség, a demencia, a depresszió és a szklerózis multiplex, a szív- és érrendszeri problémák, a reumás ízületi panaszok, valamint a felsőlégúti betegségek is kapcsolatba hozhatók az D-vitamin-hiánnyal.

A D-vitamint bár vitaminként emlegetik valójában inkább hormonnak tekinthető. Vitaminoknak ugyanis azokat az élettanilag fontos vegyületeket nevezzük, amelyekre szüksége van a szervezetnek, de nem tudja azokat előállítani, a D-vitamint viszont a bőrünk képes előállítani a napsugárzás segítségével. Ezzel kapcsolatban Dr. Skurdenka Beatrix, az Affidea Magyarország endokrinológus szakorvosa elmondta:

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az alacsony D-vitamin szint súlyos egészségügyi kockázati tényező. Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin szint növeli a reumás ízületi gyulladások, a diabétesz és a szklerózis multiplex kialakulásának esélyét. Hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát. Emlőrák, prosztatarák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány bizonyítottan rizikótényező. A vesebetegség, a máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin hiány előfordulását.

Ez tulajdonképpen egy összetett kérdés, hiszen kétféle D-vitamint különböztethetünk meg: a D2-vitamin táplálék útján jut a szervezetbe, míg a kolekalciferol (D3-vitamin) főként a bőrben keletkezik a napfény UV-sugarainak hatására. A szervezet D-vitamin tartalmának elfogadott mutatója a 25-OH-D-vitamin koncentráció meghatározása. Ha ez az érték a 50 nmol/l vagy annál kisebb, akkor hiányról beszélünk, míg elégtelen 50-75 nmol/l között, de az a legjobb, ha 75 nmol/l körül vagy ennél nagyobb szint felett áll az érték.

A felmérések azt mutatják, hogy a világ népességének felét D-vitamin-hiány fenyegeti, főként az északi országokban élőket. Egy kutatás kimutatta, hogy a legtöbb Közép- és Nyugat-Európában élő ember szérum (OHD)-koncentrációja az optimális 30-50 ng/ml alatt van. Különösen magas kockázatnak kitett csoportok közé tartoznak a nagyrészt bent tartózkodók, terhes és szoptató nők, az újszülöttek, a szoptatott csecsemők, akik nem kapnak D-vitamint, a túlsúlyosak vagy elhízottak, a krónikus vagy fertőző betegségben szenvedők és az 50 évnél idősebbek. Magyarországon a felnőtt lakosság 90%-nál a D-vitamin szint nem éri el az ideálisat és minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy D-vitamin hiány lép fel nála.[1]

A D-vitamin szintjét igen ritkán ellenőriztetik az emberek.

Nőknél árulkodók lehetnek a premenstruációs tünetek, így a fejfájás, a migrén, a hasi görcsök. Általánosságban a D-vitamin alacsony szintjét jelezheti a csontfájdalom, az izomgyengeség, a fáradtság és az indokolatlan hangulatváltozások. Érdemes ezügyben endokrinológussal konzultálni és megmérni a szervezet D-vitamin szintjét - tette hozzá Dr. Skurdenka Beatrix. Ma már egyébként hatékony étrendkiegészítők állnak a páciensek rendelkezésére, illetve az életmód megváltoztatásával is sokat tehetünk a D-vitamin hiány megszüntetéséért.

 

• daganat
• rák
• D-vitamin