Gyilkosok és a társkeresés, tiltólistán
A dán kormány nem akarja, hogy társkeresőnek használhassák a raboskodást az életfogytiglanosok.
A dán kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely megtiltja az életfogytiglani börtönbüntetésüket töltő raboknak, hogy új romantikus kapcsolatot létesítsenek – írja a BBC.
Az új törvény értelmében a fogvatartottak a börtönbüntetésük első 10 évében csak azokkal léphetnek kapcsolatba, akik már korábban is közel álltak hozzájuk. A törvényalkotóknak az a célja, hogy megakadályozhassák a híres gyilkosok körül kialakuló „groupie”-jelenséget.
Az új törvényt azután alkották meg, miután kiderült, hogy egy 17 éves lány beleszeretett a gyilkos Peter Madsenbe. A férfit Kim Wall újságíró brutális meggyilkolásáért ítélték el, miután kiderült, hogy a házi készítésű tengeralattjárójának a fedélzetén ölte meg a nőt, aki interjút akart vele készíteni még 2017 augusztusában. Madsen az újságíró testét a gyilkosság után feldarabolta és a tengerbe dobta. 2018-ban szabtak ki rá életfogytiglanig tartó börtönbüntetést, már raboskodott, amikor egy dán dokumentumfilmben szerepelve beismerte Kim Wall meggyilkolását.
A 17 éves Cammilla Kürstein két éven át levelezett Madsennel, miután a férfit lecsukták, és többször beszélt vele telefonon is. Kürstein azt állítja, hogy beleszeretett a gyilkosba, és féltékeny lett, amikor megtudta, hogy a bebörtönzött Madsen 2020-ban feleségül vett egy 39 éves orosz nőt, Jenny Curpent. Nick Haekkerup igazságügyi miniszter erre reagált, amikor azt nyilatkozta, hogy az ilyen jellegű kapcsolatoknak „nyilvánvalóan véget kell vetni, nem szabad, hogy börtöneinket társkereső központként vagy médiaplatformként használhassák arra, hogy a bűncselekményeikkel hencegjenek”.
Az új törvény azt is megakadályozná, hogy a hosszú büntetésüket töltő rabok szabadon posztolhassanak a közösségi médiában vagy podcastokban beszélhessenek a bűncselekményeikről.
Bár a benyújtott javaslatnak vannak kritikusai, akik szerint a törvény túlságosan beleavatkozik a fogvatartottak magánéletébe, ráadásul felveti a cenzúra kérdését is, a dán parlament jobboldali ellenzékének tagjai már jelezték, hogy támogatják azt. Így várhatóan meg fogják szavazni, és a jövő év elején már hatályba is léphet az új törvény.
