A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.
Egy haszonállat vagy társállat sokkal korlátozottabban tudja összeválogatni a táplálékát és a benne lévő gyógyhatású növényeket, mert azt tudják csak enni, amit eléjük tesznek... A gyógynövények használata újra felkapott lett a humán gyógyászatban, de ezek a növények az állatok bajaira is hatásosak lehetnek. Azonban van pár alapvető különbség a kezelésben: amíg egy ember megbetegszik, többnyire el tudja mondani az orvosnak fájdalmait, érzéseit, addig az állatokon ez nem minden esetben látszik, és elmondani sem tudják az állatorvosnak panaszaikat.

A másik lényeges különbség a placebo­hatás; vagyis ha egy ember hisz az adott terápiában, az akár több mint 50 százalékkal is fokozhatja a hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció által elért hatást – terápiába vetett hit fokozza a szervezet öngyógyító képességét. Ez állatoknál kevésbé releváns, hiszen nem tudjuk nekik elmagyarázni, hogy ha beveszi az adott gyógyszert, akkor jobban lesz, meggyógyul.

A mai gyógyszerekkel ellentétben, amelyeknek általában egy fő hatóanyaguk van, a gyógynövénykészítmények hatóanyag-kombinációi fejtik ki a kívánt hatást.
Ezért is kell nagyon elővigyázatosnak lenni, ha első alkalommal alkalmazunk gyógynövényeket állatoknál, mert sokszor kiszámíthatatlan az állat szervezetének a reakciója. Lovaknál megfigyelték, hogy alkalmanként kevesebbet fogyasztanak bizonyos gyógynövények­ből, vagy akár el is utasítják azokat. Pedig többnyire szeretik a nekik készített gyógynövénykeverékeket, ezért ha elutasítják, ne erőltessük, ösztönösen tudják, mikor mi a jó nekik!

Korábban már több holland tanulmány is foglalkozott azzal, hogy a szintetikus gyógy­szerek és antibiotikumok mellett – néha helyett – a fitoterápiás készítmények is jól alkalmazhatóak lehetnek az állatgyógyászatban.

A megelőzésben pedig még nagyobb a szerepük, hiszen arra már egyáltalán nem használhatók antibiotikumok.
Aize Kijlstra és csapata az organikus állattartásnak az állatok egészségére és közérzetére való hatásával kapcsolatban több észrevételt is tett. Egyik ilyen, hogy a jó legelőgazdálkodásnak terápiás jelentősége lehet egyebek mellett az élősködők okozta fertőzések szabályozásában. Ezt nem nehéz belátni, hiszen egy nagy fajdiverzitású legelőn, ahol sokféle növény van, az állat válogathat, és jó eséllyel eszik meg olyan növényeket, melyeknek fertőtlenítő, baktériumölő hatása is van.

A fitoterápiás takarmány-kiegészítők alkalmazása stresszmentes, egyszerűen adagolhatók az itatóvízhez, takarmányhoz, tehát az állatot nem éri kellemetlen hatás, mint például egy injekció beadásakor. Épp ezért betegségmegelőzési céllal a fitote­rápiás készítmények jól ellátják az állatok egészségének és természetes védekező képességének támogatását.

Az Ohio State University alternatív állatgyógyászati módszereket és ezek jogszabályi hátterét bemutató szimpóziumának anyagában (mely nem új keletű, közel 20 éve született) számos gyógynövényről tesznek említést, amelyeket az állat- és humán gyógyá­szatban is alkalmaznak.

Étvágy- és emésztésjavításra, roborálásra, hasmenéses állapotok kezelésére a következő fajokat említik: fehér üröm, kis ezerjófű, articsóka, máriatövis, borsmenta, len, édesgyökér, aloé, szenna, szurokfű, csalánlevél és fokhagyma.

Légzőszervi megbetegedések megelőzésére és kezelésére az édesgyökér, ánizs, édeskömény, kakukkfű, eukaliptusz, valamint a kasvirágok ajánlottak.

Mozgásszervi megbetegedések, kötőszöveti, izom- és ízületi problémák kezelésére az aranyvesszőfű, a gyermekláncfű, a mezei zsurló és a csalán szerepel a listában.

Bőr- és szőrproblémák megelőzésére és kezelésére, tőgy- és pataápolásra, rovarriasztásra a kamilla, körömvirág, hegyi árnika, virginiai varázsmogyoró, fekete nadálytő, aloégél, borsos menta, citromos eukaliptusz és különféle növények terméseiből kinyert – esszenciális zsírsavakban gazdag – zsíros olajokat emelték ki az ajánlásban.

Stressz kivédése, nyugtatásra macskagyökér, immunstimulálásra pedig a kas­virá­gok szerepelnek a tanulmányban, melyeket hasonló céllal alkalmaznak.
A legtöbb állatoknak szánt fitoterápiás készítmény a lovak ápolására és kezelésére szolgál, majd a sorrend ezt követően (az alkalmazott készítmények csökkenő számát figyelembe véve) így folytatódik: szarvasmarha, baromfi, sertés, juh, kecske, nyúl, galamb, víziszárnyasok. De napjainkban már kifejezetten társállatoknak való ilyen jellegű termékek közül is válogathatunk. Most induló sorozatunkban igyekszünk bemutatni a legfontosabb állatgyógyászatban alkalmazható növényfajokat és azok hatásait.

• gyógynövény
• egészség
• megelőzés