Ha a pekingi kormányzat nem ellenőrzi és cenzúrázza a kínai médiumokat, az ország lakossága sokkal hamarabb értesülhetett volna a koronavírus okozta veszélyekről. Ezzel több ezer életet lehetett volna megmenteni és talán el lehetett volna kerülni a világjárványt is – állítja az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet, amely számokkal és tényekkel is alátámasztja érveit.

Egy március 13-én közzétett, s a Southamptoni Egyetem által végzett kutatás szerint Vuhanban és környékén 86 százalékkal kevesebb ember betegedett volna meg az új koronavírustól, ha a kínai hatóságok nem január 20-án, hanem két héttel korábban vezették volna be az azóta eredményesnek tűnő korlátozásokat. Ha pedig december utolsó napjaiban léptek volna, 95 százalékos lehetett volna az esetszám csökkenése.

Erre pedig akadt volna a lehetőség, hiszen december 25-én a vuhani 5-ös számú kórház gasztroenterológiai osztályának a vezetője már arról beszélt, hogy egy újfajta, valószínűleg emberek által egymásnak átadható fertőzés jelent meg az orvosok között, öt nappal később pedig a vuhani központi kórház orvosai közölték, egy új SARS-hoz hasonló vírus kezdett terjedni.

A hatóságok azonban nem tettek semmit a helyzet kivizsgálása érdekében, viszont „álhírek” terjesztésének a vádjával őrizetbe vettek több orvost, közük azt a Li Veng-liangot is, aki később a koronavírus okozta tüdőgyulladásban vesztette az életét.

Ha a sajtó és a szabadon működő közösségi oldalak szabadon átadhatták volna a közönségnek az információkat, akkor a közvélemény nyomást gyakorolhatott volna a hatóságokra a hatékony ellenintézkedések megtétele érdekében”

– hangsúlyozta a Riporterek Határok Nélkül (RSF).

Kína végül december 31-én figyelmeztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) az új vírusról, de közben a hatóságok arra kényszerítették a különféle közösségi médiumokat, hogy cenzúrázzák a járványról szóló híreket. Erre kényszerült az a WeChat applikáció is, amelynek Kínában közel egymilliárd aktív felhasználója van. Ha nem lett volna cenzúra, akkor a WeChat forgalma is hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy az emberek értesüljenek a fejleményekről.

A nemzetközi újságíró szervezet egyéb példákat is hozott arra, hogy mikor és mivel késlekedett Kína. Az ázsiai ország tudósai ugyan viszonylag hamar megismerték a vírus géntérképét, ám nem hozták azonnal nyilvánosságra. Kína ugyancsak hibát követett el azzal, hogy a már összegyűjtött egyéb információkat sem publikálta, és emiatt a szomszédos országok is csak késve értesültek a valós veszélyekről.

• Kína
• cenzura
• koronavírus
• sajtó