Széchenyi István megfordul a sírjában – mondja a Bahart volt vezérigazgatója, miután a balatoni települések már csak távolról szemlélhetik, ahogy eddigi befektetésük a nullával lesz egyenlő.
A társaság bevételei valóban folyamatosan növekedtek az elmúlt években, azonban idén a cég a járványügyi helyzetből adódóan – sok más turizmusból élő vállalkozáshoz hasonlóan – rendkívül nehéz helyzetbe került – a többi között ezzel magyarázta Szabadics Zoltán a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnöke a 24.hu-nak, miért volt szükség a cég reorganizációs tervére, benne a vagyoneladásra, amelynek áterőltetése miatt azóta sem csitul a vihar a balatoni önkormányzatok körében.

Tíz napja a 75 százalékos tulajdonos Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. megszavazta azt a reorganizációs tervet, amely négy kikötő, két kemping és egy szálló eladásával, valamint a vitorláskikötők bérbeadásával operál, a befolyó 2,2-2,8 milliárd forintot pedig a hajózási üzletág fejlesztésére szánja. Ezután csak személyszállítást végezne a Bahart, a többi üzletágat leválasztanák, illetve értékesítenék. Ez azt jelenti, hogy „megszabadulnának” a nyereséget termelő tevékenységektől, és megmaradna a magában veszteséges személyszállítás. Arra közszolgálati szerződést kötnének, magyarul a veszteséget az adófizetők pénzéből állják majd, valahogy úgy, mint a MÁV vagy a BKV esetében.

A szerencsés magánbefektetők viszont kikötőkhöz, illetve értékes ingatlanokhoz juthatnak. Nem csoda, hogy az önkormányzatoknak nem tetszik a kormány elképzelése, még a fideszes polgármesterek sem támogatták a reorganizációs tervet.

Már nem sürgető az állami támogatás

Szabadics Zoltán szerint az önkormányzatoknak elemi érdeke, hogy a Bahart a válság ellenére is stabil maradjon, és a jövőben is megfelelő színvonalon szolgálja ki a térség turisztikai és vízi közlekedési igényeit, ehhez pedig elengedhetetlen a profiltisztítás és a hatékonyság javítása. Akadt olyan polgármester, aki azt mondta, örülne, ha a helyi vállalkozók előnyt élveznének majd a kikötők üzemeltetésénél, a kempingek vagy a szálloda megvásárlásánál. Szabadics válasza szerint ennek nincs akadálya, mert az értékesítés nyilvánosan történik. A befolyó bevétel pedig majd a Bahart beruházási forrásait bővíti, amelyet az alaptevékenységek megújítására fordítanának.

A multimilliárdos, a vízművezér és az utalványforgalmazó

Februárban az állami többségi tulajdonos egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelés után a saját embereit ültette a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatóságába. A 25 százalékkal kisebbségbe szorult 21 balatoni önkormányzat ezt nem tekintette barátságos lépésnek, hiszen korábban arról volt szó, hogy delegáltjaik kitölthetik a mandátumukat. A vezérigazgató Kollár József mellé megválasztott új igazgatósági tagokban annyi a közös, hogy egyik sem balatoni ember, és hogy a hírbalaton.hu információja szerint a korábbi tiszteletdíjak duplájáért, triplájáért végezhetik a munkát.

Az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán zalakarosi építőipari vállalkozó, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. résztulajdonosa. A cég a Fidesz-érában az állami infrastruktúra-beruházások gyakori nyertese, már a Simicska-korszakban felfelé ívelt a karrierje, de a főoligarcha bukása után sem tűnt el, sőt cégbirodalmat épített ki a Szabadics család. Szabadics Zoltán a leggazdagabbak százas listájára ugyan nem fér fel, de a regionális milliárdosok között 4-6 milliárd közé becsülték a vagyonát 2019-ben. A nagyvállalkozó nemcsak a közbeszerzéseken járt sikerrel, hanem a turisztikai ügynökség pályázatain is: Kányaváry Borbirtok Kft.-je 68 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el egy borpanzió építésére Zalaszabaron. Ez persze csak aprópénz ahhoz az 1,7 milliárd forintos támogatáshoz képest, amelyet szállodafejlesztésre nyert a szintén Szabadics érdekeltségében álló SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft. a Kisfaludy turisztikai programból. 66 szobás, négycsillagos szállodaépítésről volt szó a balatonfüredi kemping területén, amely az önkormányzat tulajdonában áll, üzemeltetője pedig a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Balatontourist Kft. A Kisfaludy programot a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó MTÜ menedzseli, azaz az ügynökség végső soron saját emberének – az MTÜ által felügyelt Bahart vezető tisztségviselőjének – oszt turisztikai fejlesztési támogatást. Szabadics tevékenységét egyébként igen nagyra értékelik kormányzati körökben, olyannyira, hogy 2019-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnöktől.

A dunakeszi illetőségű Horváth Péter olyan állami cégekben kapott szerepet, mint a végelszámolás alatt álló Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., a 2018 végére közel 5 milliárd forint mínuszt összehozó cégnek előbb vezére, majd április vége óta végelszámolója lett. Egyúttal vezére a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek, amely a hajózási társasághoz hasonlóan a turisztikai támogatásokat pályázattal és a nélkül NER-közeliekhez lapátoló MTÜ fennhatósága alá tartozik.

Volencsik Zsolt Mihály a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) vezérigazgatója. Korábban megfordult az AquaPlus Kft.-ben, a kisteleki Aqua Holding Kft.-ben pedig tulajdonos is volt egy időben. Utóbbi arról ismert, hogy 2010 júliusáig érdekelt volt benne a Fidesz dél-dunántúli erős embere, Bánki Erik. Ez az a cég, amelyen keresztül Bánkit az Aquaplus nevű vizes cégbirodalomhoz, illetve a közétkeztető Hungast-csoporthoz szokás kötni – utóbbiakban közös, hogy élénk üzleti kapcsolatban állnak fideszes önkormányzatokkal.

Balatoni befektetői körökben egyszerű összehasonlítással világítják meg, miért izgalmas a Bahart ingatlan-, illetve kikötővagyona. Európa nagy tavaihoz – akár a lombardiai Comói-tóhoz vagy a Karintiában található Wörthi-tóhoz – képest messze el vannak maradva a fejlesztések a Balatonnál, így nálunk még tizedáron mérik a telkeket. Nem lesz azonban ez mindig így, nagy potenciál van a Balaton-parti ingatlanokban, és aki mostanában száll be, a várható fejlesztési boom nyomán nagyot kaszálhat. A Bahart ugyan hajózási társaság, de jól el van eresztve ingatlanokkal, ebből – leginkább a kikötők bevételeiből – voltak képesek finanszírozni az önmagában veszteséges menetrend szerinti hajózást.

A közösségi tulajdonú kikötők eladásával viszont úgy járhat a Balaton-régió, mint a kempingek esetében: magánkézbe kerülésük után még jobban beépül a tópart, majd lezárják a közforgalom elől. Ez a távolabbi jövő, az intézkedés közelebbi folyománya, hogy az állami cég a koronavírus idején 65 dolgozó elbocsátásával és ebből 300 millió forint megtakarításával számol.

A reorganizációs tervet a 25 százalékban tulajdonos balatoni önkormányzatok egyike sem szavazta meg, igaz, a véleményükre nem is volt kíváncsi az állami többségi tulajdonos, érdemi egyeztetés nem előzte meg a döntést, néhány nappal a közgyűlés előtt kapták csak meg a kész forgatókönyvet. A kormánypárti sajtó úgy interpretálta a döntést, hogy a csődtől menekítik meg a Bahartot, Lombár Gábor, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke azonban úgy nyilatkozott, hogy a balatoniak nem tudnak csőd közeli helyzetről.

Horváth Gyula, a hajózási cég korábbi vezérigazgatója még erősebben fogalmazott lapunknak: hazugság, hogy a csődtől mentette meg az állam a Bahartot, a cég ugyanis soha nem volt veszteséges.

Az előző évek mérlegeiben valóban nincs nyoma veszteségnek: 2014 és 2018 között évről évre nőtt a bevétel, 2,2 milliárd forintról 3 milliárdra, az adózott eredmény pedig 110 millióról 156 millióra emelkedett, összesen durván 660 millió forint nyereséget termelt.

Azt Szabadics Zoltán is elismerte, hogy a Bahart bevételei folyamatosan nőttek, de azt állítja, hogy a cég járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került.

Ez a járványügyi hatás jelentősen rontott az előző tulajdonosok által felvett jelentős hitelállomány kezelési lehetőségein is, amely szintén beavatkozást igényelt.

A személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le – ennél bővebb magyarázatot nem adott arra, milyen alapon becsültek idén 801 millió forint bevételkiesést. Céljuk a veszteségek minimalizálása és a munkahelyek többségének megmentése – érvelt lapunknak a reorganizációs terv mellett.

Ami az idei gazdálkodást illeti, a Balatonnál július-augusztusban termelődik a bevételek zöme, ember nincs, aki most precíz becslést tudna adni arról, milyen éve lesz a Bahartnak. Az MTÜ mindenesetre azzal számol, hogy kevesebben utaznak külföldre, felértékelődik a balatoni nyaralás, talán ezért is futnak tovább a járványhelyzet közepette egyéb fejlesztési programjai, köztük a balatoni strand- és csúszdafejlesztő programok. Az pedig biztos, hogy a kikötőbérlők most is fizetik a díjakat, ami a járványtól függetlenül stabil bevétel a Bahartnak.

Azt nem vitatja senki, hogy a cég járműflottája elöregedett, és a kikötők is megértek a korszerűsítésre. Kollár József, a cég vezérigazgatója tavaly úgy becsülte, hogy a következő évtizedben mintegy 20 milliárd forintra lenne szükség a fejlesztésekhez, amire az évente keletkező szerény nyereségből nem futja. A reorganizációs tervben csaknem 15 milliárd forintnyi, forrással nem rendelkező fejlesztést szedtek össze. Mindkettő hatalmas szám, de nem elrugaszkodott összeg ahhoz képest, hány milliárd röpködött eddig a levegőben.

Tavaly 6,6 milliárd forint tőkeemeléssel szállt be a cégbe a magyar állam, néhány évvel korábban pedig ennél is nagyobb pénzesőről döntött a kormány a 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési terv keretében: egy 2016-os kormányhatározat 2020-ig 12,6 milliárd forint támogatást irányzott elő a balatoni hajózás fejlesztéseire. Az érintettek számoltak ezzel az összeggel, amit kikötő- és flottafejlesztésre, illetve a Fonyód-Badacsony útvonalon közlekedő új kompra ígért oda a kormány. Ám ebből eddig nem érkezett egyetlen peták sem. Pedig ha ezt is bekalkuláljuk, akkor a tervezett reorganizációhoz jóval kisebb összeg is elegendő lenne, vagyis nincs szükség a vagyon eladására.

Szabadics Zoltán tájékoztatása szerint a tőkeemelés határidőre megérkezett a Baharthoz, jelenleg zajlik a források felhasználásának előkészítése, különféle fejlesztési koncepciókat vizsgálnak, új hajók beszerzéséről és a szántódi, tihanyi révkikötők fejlesztéséről van szó. Hogy megérkezik-e valaha a 12,6 milliárdos állami pénz, arra nem kaptunk egyértelmű választ, Szabadics úgy reagált, hogy a a tőkeemelés jóvoltából 3-4 évre rendelkezésre állnak a fejlesztési források, így az említett támogatási összeg folyósítása nem sürgető.

Hozzátette, az első lépés most a reorganizációs terv elfogadása és végrehajtása. A további fejlesztési igények, tervek elkészítése és elfogadása, a források egyensúlya pedig a következő évek során folyamatosan vizsgálandó majd. Ezek szerint nem gondolkodnak abban, hogy a beígért támogatási pénzből oldják meg a fejlesztéseket a Bahart vagyonának eladása helyett.

Halálos bűnt követtek el az önkormányzatok

Horváth Gyula, a Bahart korábbi vezérigazgatója a 24.hu-nak azt mondta, hogy éppen a vitorláskikötő üzletág húzhatta volna ki a társaságot a bajból, így ezt bérbe adni rossz döntés volt. Szerinte a csopaki, balatonakali, balatonkenesei, balatonudvari kikötők eladása is érthetetlen. Nem tudja elfogadni azt az érvet, hogy az ezekből származó bevétellel fejlesztik majd a többi kikötőt, hiszen ilyen alapon a legkevésbé eredményes kikötőt mindig el lehetne adni.

Széchenyi István megfordul a sírjában – mondta Horváth, aki a kenesei kikötővel kapcsolatban megjegyezte, hogy „1846-ban a Gyorskocsi utcából vitték az úri közönséget Kenesére, ahol a Kisfaludy gőzhajóra cigányzenés kísérettel szálltak be az előkelők, és indultak el a Balatonon. Ez a kikötő az első között épült. Ezt eladni, érthetetlen”.

A Bahartot 2013-ig vezető Horváth elmondta, ők is szerettek volna közszolgálati szerződést kötni a személyhajózásra az állammal, de ezt soha nem támogatta a kormány. Most érdekes módon a leépítés mellett is támogatják – jegyezte meg. Horváth arról is beszélt, hogy a személyszállítást a világon mindenhol támogatja az állam valamilyen formában, ha máshogy nem, akkor hajók beszerzésével.

A két kemping eladása különösen fáj neki, „mivel a több mint háromhektáros vízparti terület óriási kincs, aranyáron sem szabadna eladni.

Azt mondják csekély nyereséget termel, de termel! Mészáros úr jóvoltából azért a kempingek egyre jobban alakulnak át, vagyis felértékelődött ez a két kemping.

Horváth úgy látja, hogy a Bahart reorganizációja óriási felháborodást okozott még a konzervatív közvéleményben is. Nem véletlen, hogy a fideszes önkormányzatok sem támogatták, „látták, hogy ez már nagyon nem tetszik a helyieknek”.

Szerinte az önkormányzatok „halálos bűnt” követtek el, amiért ilyen mértékben beengedték az államot a Bahartba, most pedig már csak távolról szemlélhetik, ahogy eddigi befektetésük a nullával lesz egyenlő.

2001-ben 51 százalékos tulajdoni hányadot kaptak a települések, majd 2008-ban az önkormányzatok kötelezettséget vállaltak arra, hogy feltőkésítik a Bahartot. Ezt elmulasztották, 11 év alatt sem emeltek tőkét. 2019-ben az Orbán-kormány azt mondta, hogy elég, és visszavette a 49 százalékot. Még ekkor sem volt minden veszve, mert a 6 milliárdos tőkeemelés előtt még mindig többségben voltak az önkormányzatok, de nem mondtak nemet az emelésre.

Hozzátette, lehetséges, hogy az önkormányzatok nem számoltak ilyen drasztikus állami lépésekkel.

• Balaton
• kikötő
• turizmus
• reorganizációs terv