Hamis buszmegállók
A hamis buszmegállókat a közeli idősotthonok Alzheimer-kórral vagy demenciával élő lakóinak építették.
Buszmegállók, ahol soha nem állnak meg buszok. Németország különböző részein tizenegy ilyen példával találkozhatunk, ezeket pedig voltaképpen elég könnyű felismerni, hiszen nincs mellettük kinyomtatva a menetrend.
A hamis buszmegállókat azért építették, hogy a közeli idősotthonok Alzheimer-kórral élő, vagy demens, a valóságot az évtizedekkel korábbi eseményekkel keverő lakói ne jussanak messzire, ha vissza akarnak térni a régi munkahelyükre, otthonukba, vagy családjukhoz. A súlyos memóriagondokkal rendelkező idősek a kapun kilépve meglátják ugyanis a megállót, majd sokszor automatikusan várakozni is kezdenek alatta, hiszen hogyan másként is érnének a céljukhoz, mint egy busszal? Ez a hirtelen kizökkentés, illetve néhány percnyi leülés sokszor nem csak azt hozza magával, hogy az intézmény dolgozói észreveszik a kint ülő bentlakót, de akár azt is, hogy a hirtelen megnyugvó lakók elfelejtik, hová is indultak, így vagy visszamennek a már jól ismert otthonba, vagy inkább pihennek egyet.
Vannak szakértők, akik bírálják az ötletet: a németországi egészségbiztosítók országos szövetsége szerint a páciens várakozás közben ahelyett, hogy megnyugodna, inkább ideges lesz. Sőt, egyesek cinikus és könyörtelen hazugságként hivatkoznak a megállókra.
