Egyre durvább a háború Ukrajnában, és Vlagyimir Putyin is egyre fenyegetőbb üzeneteket fogalmaz meg. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az elmúlt napok nyilatkozatairól, a magyar kormány mozgásáról és arról, kimondható-e, hogy háborús bűnt követett el Oroszország, például az evakuálás megakadályozásával vagy az atomerőműveknél kialakult harcoknál.

hvg360: Vlagyimir Putyin orosz elnök a hétvégén arról beszélt, ha Románia átengedi légterén az ukrán gépeket vagy engedi leszállni azokat, hadviselő féllé válik a háborúban. Ez így van?

Hoffmann Tamás: A modern nemzetközi jog már nem így gondolkodik. Putyinnak igaza lett volna 100 évvel ezelőtt, hiszen akkor a klasszikus háború úgy nézett ki, hogy amint beállt két ország között a hadiállapot, a harmadiknak abban a pillanatban döntenie kellett, hogy semleges ország lesz-e – vagyis egyik felet sem támogatja semmilyen módon, légtérhasználat engedélyezésével, fegyverek küldésével –, vagy valamelyik fél oldalán belép a háborúba.

A II. világháború után történt viszont egy óriási változás, elfogadták az ENSZ alapokmányát, amelyben kimondták az államközi erőszak tilalmát. A mai nemzetközi jogban ez az egyik alapnorma, talán a legfontosabb.

hvg360: Ez mindenkire kötelező? Nincs olyan, hogy valaki vagy elfogadja az ENSZ alapokmányát, vagy nem?

H. T.: Igen, minden államra nézve kötelező, a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályának tartják.

Ha ezt megszegi egy állam, akkor az minden államra nézve következménnyel jár. Itt nem lehet semlegesnek lenni: ebben az esetben minden országnak a világon joga van támogatni az agresszió áldozatát.

Nem feltétlenül úgy, hogy fegyveres erővel belép az oldalán a fegyveres konfliktusba, hanem úgy, ahogy látjuk: fegyvereket, felszereléseket küldenek, vagy lehetőséget adnak arra, hogy leszálljanak a reptéren,

/Bővebben a hvg.hu-n olvashatnak /

 

• Hoffmann Tamás
• orosz-ukrán háború