Az eddigi állás szerint a kelet-európai országok jobban jönnek ki a koronavírus-járvány első hullámából, mint a sok tekintetben fejlettebb nyugati államok. Igaz ez a fertőzések és a halálozások számára is. Mi lehet a titok? A cinikus válasz szerint errefelé az emberek pontosan tisztában vannak vele, hogy mindenféle pandémia nélkül is borzalmas állapotban van az egészségügy, és mindent megtesznek azért, hogy a túlélésük ne a kórházak teljesítőképességén múljon. De csak a fegyelmezettségen és az időben bevezetett korlátozó intézkedéseken múlt? Vagy a helyzeti és időbeli előnyünk volt a kulcs az először lerohant nyugat-európai államokhoz képest? És ez a trend vajon a jövőben is készpénznek vehető?

Európában az Egyesült Királyságban haltak meg legtöbben a járvány miatt. A kormány nem sietett a korlátozásokkal, és továbbra is azzal vádolják, hogy nyájimmunitásra törekedett az elején. Johnson vasárnap este jelenti be, hogyan képzeli a lazítást.

A szerdai adatok szerint Görögország áll a legjobban Európában a népességre vetített fertőzésszámban (272/1 millió lakos), őket követi Szlovákia, Bulgária, Albánia, Magyarország (372/1 millió lakos), Ukrajna, Montenegró, Lengyelország, és így tovább, gyakorlatilag az összes kelet-európai ország ott van a lista elején. A lista végén a miniállamok mellett Luxemburg, Spanyolország, Izland, Írország, Belgium, az Egyesült Királyság és Olaszország szerepel.

SZINTE TÖKÉLETES A KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTTI VÁLASZTÓVONAL.

A halálozások esetében hasonló mintázat olvasható ki, bár e tekintetben Magyarország sokkal rosszabb helyen áll (a 24.-en Európában, 49 halott/1 millió lakossal). Szlovákiában mindössze öten haltak meg minden millió lakosból (és most nem tudják, hogy mit csináljanak a több mint ezer, gyorsan legyártott lélegeztetőgéppel), utána jön Lettország, Albánia, Ukrajna, Málta, Montenegró, Görögország, Bulgária. A lista végén – megint csak törpeállamok kivételével – Belgium (790 halálos áldozat/1 millió fő), aztán Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország, Hollandia, Írország.

A görög csoda

Miért van az, hogy Kelet-Európa országai, a krónikusan forráshiányos egészségügyi ellátórendszerükkel, hatékonyabban birkóznak meg eddig a koronavírussal? Kezdjük Görögországgal, nemcsak azért, mert a regisztrált esetszámban ők állnak a legjobban a kontinensen, hanem azért is, mert az elmúlt évek másról sem szóltak, mint a folyamatosan dögrováson lévő görög gazdaságról és az állami szektor csődjéről. Az országban a 2008-as gazdasági válság óta több körben is drasztikusan megnyirbálták a szociális kiadásokat. Az ország pénzügyi mentőcsomagot kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az államcsőd elkerülése érdekében, a kölcsön feltétele pedig az állami szektor méretének csökkentése volt.

Ez elől az egészségügy sem tudott kitérni. A kutatások szerint az IMF-től kölcsönt kapott országokban négyszer nagyobb eséllyel csökkentik az egészségügyi kiadásokat, mint máshol (nyilván azért, mert ezek az országok egyébként is pocsékul állnak pénzügyileg). A statisztikák szerint minden 100 dolláros adóbevétel-csökkenés 2,72 dolláros egészségügyi kiadáscsökkenést eredményez.

Mindezek eredményeképpen 2008 után Görögországban

A FELÉRE CSÖKKENT AZ EGÉSZSÉGÜGYRE FORDÍTOTT KÖLTSÉGVETÉS, ÉS 40 SZÁZALÉKKAL VISSZAESETT A KÓRHÁZAK TÁMOGATÁSA.
A görög egészségügyi dolgozók menekültek az országból, a nyugdíjakat csökkentették, jelentősen visszaestek a nyugdíjasok egészségügyi költései. Vagyis minden adott volt ahhoz, hogy a kivéreztetett görög egészségügy ne legyen képes felvenni a harcot a koronavírussal. De nem ez történt, az ország eddig kordában tartja a járványt. Nyilván nem a megszorítások okozták a sikert, hanem az a megszorítások ellenére következett be.

Szotírisz, a megmentő

A járvány statisztikai értelmezésében központi szerepet játszó Johns Hopkins Egyetem görög kutatója, Marianthi Hatzigeorgiou szerint mindez alapvetően a racionális tervezésnek, és a kompetens vezetésnek köszönhető. Utóbbit Szotírisz Ciódrasz (Sotiris Tsiodras) infektológus testesíti meg, aki olyasféle szerepet tölt be Görögországban, mint Anthony Fauci az Egyesült Államokban, azzal a különbséggel, hogy rá hallgat a kormány.

Anthony Faucinak úttörő szerepe volt az AIDS megfékezésében, hat elnökkel dolgozott már együtt, most Trumpot segíti a koronavírus elleni harcban. Amerika doktorának arcát szentkép, tetoválás és fánk őrzi.

Ciódrasz már akkor a teljes leállást javasolta a görög kormánynak, amikor még csak Olaszországban volt nagy a baj. Azóta őt nevezték ki a koronavírus elleni védekezést irányító operatív törzs vezetőjévé, napi rendszerességgel vezeti a tájékoztatókat, a New York Times a járvány egyik hősének kiáltotta ki. Az emberek dalokat írnak róla, a szociológusok szerint vonzereje abból adódik, hogy a görögök úgy érzik:

EGY KÖZÜLÜK, MÉGIS MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN A SZAKÉRTELME.

A görög siker másik eleme a politikai szereplők között tátongó egyébként mély politikai szakadékok eltűnése lehetett. Az egységet érző emberek hajlamosabbak maguk is kooperálni. A tömegrendezvényeket már február 20-án, a harmadik megerősített görög eset után betiltották, és konzekvensen felléptek a karantént megsértőkkel szemben. A kijárási korlátozások ellen vétők egységesen 150 eurós (53 ezer forintos) büntetést kénytelenek fizetni, ebből eddig 4,25 millió euró jött össze.

Sokak szerint azonban a neheze csak most jön Görögországnak, hiszen az ország GDP-jének több mint 20 százaléka a turizmusból származik. Súlyos döntést kell tehát hozni: beengedik-e az országba a potenciálisan fertőzött külföldieket, vagy a turizmus elmaradó bevétele miatt brutális gazdasági válsággal néznek szembe. Egyes elemzések szerint a járvány már eddig is 12 százalékkal zsugorította a görög gazdaságot, de ha kimarad a nyári turistaszezon, ez a csapás még sokkal nagyobb lesz.

Más elemzők szerint jobban megéri fenntartani a szigort, ameddig csak kell. Ha ugyanis Görögország továbbra is viszonylag biztonságos tud maradni járványszempontból, a turizmus beindulásakor dőlni fognak a külföldiek, akik messziről elkerülik majd a többi, súlyosabban érintett mediterrán országot.

Lezárás a katasztrófa előtt

Részben a többi kelet-európai országokban is hasonló okra vezethető vissza a viszonylag jól alakuló járványgörbe. A Wall Street Journal szerint emögött egyértelműen a kellően korán bevezetett drákói lezárás áll. Miközben az Egyesült Királyság (amelynek kormánya kezdetben a nyájimmunitásra játszott, aztán szembejött a valóság) 359 halottnál tartott, amikor szigorú korlátozásokat léptettek életbe, és bevezették a lezárást. A hasonló intézkedéseket Csehországban és Szlovákiában már az első haláleset előtt meghozták.

A járványok kezelésében semmi sem fontosabb, mint az idő, és ezzel Kelet-Európában okosan éltek. Persze kérdés, hogy ha szerencsétlenségünkre nem Milánó környékén, hanem nálunk bukkant volna fel az első gócpont, még azelőtt, hogy láttuk volna, milyen apokalipszis alakul ki Észak-Olaszországban, ugyanígy történt volna-e minden. Ezt már sosem fogjuk megtudni (remélhetőleg).

A FŐ MOTIVÁCIÓ A LEGTÖBB KELET-EURÓPAI ORSZÁGBAN AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KÉPESSÉGEIBEN VALÓ KÉTELKEDÉS LEHETETT.
Biztosak voltunk benne, hogy a kórházaink nem lennének képesek kezelni a [súlyossá váló] helyzetet. Muszáj volt cselekednünk – nyilatkozta ritka őszinteséggel Adam Vojtěch cseh egészségügyi miniszter aznap, amikor bevezették a kijárási korlátozásokat, miközben Boris Johnson azt mondta a briteknek, hogy éljék tovább az életüket, mintha mi se történt volna. Emellett érvel Sławomir Dębski lengyel politikai elemző is: „Nyugaton az emberek azt hiszik, hogy a remek egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező high-tech társadalmak mindennel képesek megküzdeni. Emiatt az az illúziójuk alakult ki, hogy bőven van idejük, és megvannak az eszközeik arra, hogy a hirtelen jött járványokat is lebirkózzák.

A VOLT SZOCIALISTA EURÓPAI ORSZÁGOK LAKÓINAK AZONBAN A TEHETETLENNÉ VÁLÓ ÁLLAM NEM REGÉNYBE ILLŐ FIKCIÓ, HANEM BEIVÓDOTT A KOLLEKTÍV EMLÉKEZETBE.”

Nyugaton a lassan meg-megjelenő visszatekintő elemzések szerint a politikusok sokkal jobban tartottak a járvány gazdasági hatásaitól, mint a betegségtől magától, és arra számítottak, hogy a lakosság nagy része úgysem tartaná be a karantént. Erre utaltak a brit kormánynak készített tanulmányok is, amelyek a lakosság várható viselkedését próbálták modellezni. Ezzel szemben a volt keleti blokkban nem olyan ismeretlen, hogy az állam szigorú, a mindennapi életet alapjaiban korlátozó intézkedéseket vezet be, így ez ellen nincs is akkora ellenállás az emberekben.

 

Keleten sokkal egyszerűbbnek tűnik a korlátozások bevezetése. Lengyelországban kötelezik a fertőzötteket (és a fertőzésgyanúsakat is) a követésüket lehetővé tévő mobiltelefon-alkalmazás letöltésére, Szlovákia új törvénye pedig felhatalmazza a kormányt, hogy a geolokációs adatokat közvetlenül a mobilszolgáltatótól szerezzék be. Észak-Macedóniában a 67 évnél idősebbek csak délelőtt léphettek ki (a korlátozások enyhítéséig) a lakásukból, és érvénytelenítették az ingyenes tömegközlekedésüket lehetővé tévő bérleteiket, hogy ne használják annyit a buszokat, villamosokat.

Az is lehetséges ugyanakkor, hogy a kevesebb halálozás talán Kelet-Európa súlyosabb szociális bajainak morbid következményeként is értelmezhető. Egyes elemzők szerint mivel Kelet-Európában jelentősen alacsonyabb a várható élettartam, mint a fejlett nyugaton, egyszerűen kevesebb idős ember él a társadalomban.

Márpedig ők a legveszélyeztetettebbek a koronavírus-fertőzés esetén. Ha ránézünk a térképre, szinte ugyanazt a választóvonalat lehet felrajzolni a hetvenvalahány és a nyolcvanvalahány éves várható élettartamok között, mint a koronavírusos halálozásnál, csak persze ellenkező előjellel.

Felmerülhet, hogy a kelet-európai esetszámok azért maradtak viszonylag alacsonyak, mert errefelé még mindig sokkal kevesebbet tesztelnek, mint nyugaton. Igaz, hogy Kelet-Európában átlagosan alacsonyabb a népességre vetített tesztek száma, de a kép korántsem annyira tiszta, mint az esetszámok és a halálozás esetén. A balti államok, Oroszország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia e tekintetben előrébb van, mint Franciaország, Svédország, Hollandia.

PERSZE A LISTA ALJÁN KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK TALÁLHATÓK, KÖZÖTTÜK A KIEMELKEDŐ 39. HELYEN MAGYARORSZÁG 14 771 TESZTTEL/1 MILLIÓ LAKOS.
Az egyre több országban végzett tömeges, reprezentatív tesztelések eddigi eredményei nem mutatnak lényeges eltéréseket a regisztrált esetszámok és a becsülhető tényleges fertőzések arányában az országok között. A legtöbb helyen a hivatalos esetszám 10-15-szörösére teszik a valós fertőzöttséget, keleten és nyugaton egyaránt.

Fertőző elbizakodottság

A nagy kérdés, hogy a következő fertőzéshullám eljövetelkor hogyan alakulnak majd a számok Nyugat- és Kelet-Európában. Ezt számos, egymással ellentétes hatású tényező is befolyásolhatja. Egyrészt az országok addigra vélhetően sokkal felkészültebben várhatják a járványt, hiszen már most elkezdték a tervezést, a szükséges védőeszközök felhalmozását (bár oltás és bizonyítottan hatásos terápia valószínűleg még akkor sem lesz).

Az is kérdéses, hogy még egyszer rá lehet-e bírni az embereket, akár Kelet-, akár Nyugat-Európában, hogy tartsák be a karantént, és ne találkozzanak egymással. A járvány elleni védekezés ironikus jellegzetessége, hogy a sikereknek éppen ellentétes hatásuk van az emberek jövőbeli viselkedésére, mint azt várnánk. Normális esetben, a pozitív eredmény megerősíti az embert abban, hogy jól járt el, legközelebb hajlamos ugyanúgy viselkedni.

A JÁRVÁNYOKNÁL AZONBAN NEM ÍGY VAN.

Ha nem történik katasztrófa, viszont súlyos, az élet számos területén károkat okozó intézkedéseket kellett ezért hoznunk, az merül fel az emberben, hogy az egész értelmetlen volt, hiszen nem is történt semmi szörnyűség. Legközelebb pedig már nem ijed meg kellő mértékben a vírustól, hiszen csak arra emlékszik, hogy legutóbb sem ütött be katasztrófa, így most már biztos nem kell olyan komolyan venni az egészet.

Így előfordulhat, hogy a második hullámnál megfordulnak majd a trendek, és azok az országok fognak jobban vizsgázni, ahol most nagyon rossz állapotok alakultak ki. Ahol pedig eddig egész jól megúszták a pandémiát, a biztonság illúziójába ringatják magukat, és jön a hideg zuhany.

• koronavírus
• járvány
• Kelet-Európa