A szalagcímek szokás szerint hangzatosak voltak. „Kína újfajta űrképességet tesztel hiperszonikus rakétával” – írta például a Financial Times, amely szombaton elsőként számolt be az augusztusi kínai rakétakilövésről, mivel Peking annak idején mélyen hallgatott. A lap csütörtöki beszámolója szerint Kína nem is egy, hanem két rakétatesztet is végzett.

A Financial Times szombati beszámolója elég riasztóan hangzott. „Kína augusztusban olyan, atomtöltettel felszerelhető hiperszonikus rakétát tesztelt, ami, mielőtt nagy sebességgel rárepült volna a céljára, körberepülte a földtekét, olyan fejlett űrképességről tanúbizonyságot téve, ami még az amerikai hírszerzést is meglepte” – írták. Később ugyan hozzátették, hogy a hiperszonikus siklórepülő, amit a rakéta célba juttatott, kb. negyven kilométerrel célt tévesztett, de a lap két forrása szerint inkább azt bizonyítja a teszt, hogy Kína „meghökkentő fejlődést ért el a hiperszonikus fegyverekkel, és sokkal fejlettebb, mint azt az amerikai illetékesek gondolták”. „Fogalmunk sincs, hogyan csinálták” – mondta öt névtelen forrásuk közül az egyik.

Fél évszázados technológia

A New York Times friss összefoglalója szerint ez utóbbi állítás kissé inog. Ha más nem, fogalmuk azért lehetne az amerikaiaknak arról, hogy egy nemcsak műholdakat, de űrállomásokat pályára állítani képes, Hold- és Mars-missziókat is indító űrprogramot folytató ország hogyan lehet képes hiperszonikus siklórepülőket pályára állítani.

 

• Kína
• hiperszonikus rakéta
• fegyverkezés