Bár a koronavírussal kapcsolatos ismereteink a járvány előrehaladtával folyamatosan, szinte napról napra bővülnek, változnak, az eddigi tapasztalatok, kutatások és statisztikai adatok alapján elmondható, hogy az alábbi tényezők jelentősen befolyásolják a vírus okozta megbetegedés súlyosságát és végkimenetelét.

Kor: A kor előrehaladtával nő a súlyos betegség kockázata. Hazánkban a magyar koronavírus kézikönyvben meghatározottak alapján a 60 év felettieket tekintjük kockázati csoportba tartozóknak. Magyarországon 2,6 millió 60 év feletti él.

Nem: Az eddigi megfigyelések szerint a férfiaknál sokkal súlyosabb a koronavírus okozta COVID-19, és több életet is követel, mint a nők körében. Ennek okairól ide kattintva olvashat bővebben.

Meglévő krónikus betegségek:

a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. szívritmuszavarok, stroke, cardiomiopátia),
magasvérnyomás-betegség: bár hivatalosan az előző ponthoz tartozik, a lakosság nagyarányú érintettsége miatt külön is fel szokták tüntetni. Hipertóniáról beszélhetünk, ha valakinek tartósan 140/90 Hgmm fölötti a vérnyomása.
a daganatos betegségek (pl. emlőrák, vastagbélrák, leukémia),
a krónikus légzőszervi megbetegedések (pl. COPD, asztma),
emésztőrendszeri megbetegedések (Crohn-betegség, IBS),
allergiák (átfedés lehet a krónikus légzőszervi megbetegedések, valamintemésztőrendszeri megbetegedésekés e között a kategória között)
a diabétesz (főképp a "szerzett", 2-es típusú cukorbetegség),
a mozgásszervi betegségek (pl. derékfájás, arthritis)
a mentális betegségek (pl. depresszió, demencia)
az elhízás: azelhízásszinte minden krónikus betegség rizikófaktoraként feltüntethető, ám mióta népbetegséggé lépett elő, önállóan is szokták szerepeltetni.

Egyéb tényezők: Az etnikai háttér, a munkánk és a lakóhelyünk is befolyásolhatják a betegség kimenetelét.

Dohányzás: A cigarettázókra és elektromos cigarettát szívókra is veszélyesebb a koronavírus - erről bővebben ide kattintvaolvashat.

Hangsúlyozandó azonban, hogy az egyéni kockázatokat soha sem csak egy tényező befolyásolja, hiszen általában több kölcsönhatásban lévő állapottól, betegségtől is függhet, milyen súlyosságúvá válik a COVID-19, a korról és a nemről nem is beszélve, amik szintén jelentősen hatnak a koronavírus okozta betegség kimenetelére.

Az első és legfontosabb szabály, hogy ne vegyük félvállról a magas vérnyomást. Szedjük gyógyszereinket, mérjük rendszeresen vérnyomásunkat és tartsuk be az óvintézkedéseket. Fotó: Getty ImagesAz első és legfontosabb szabály, hogy ne vegyük félvállról a hipertóniát. Szedjük gyógyszereinket, mérjük rendszeresen vérnyomásunkat és tartsuk be az óvintézkedéseket. Fotó: Getty Images
Ennyien élnek itthon magas vérnyomással
Miért éppen a hipertóniával foglalkozunk? - merülhet fel jogosan a kérdés. Egyrészt azért, mert ez az egyik olyan krónikus betegség, ami a legtöbb embert érinti Magyarországon (lásd keretes írásunk). Másrészt, mert a hazai COVID-19-áldozatok mintegy 60 százaléka szenvedett hipertóniában. Harmadrészt azért, mert a pandémia kezdetén feltételezték, hogy a SARS-CoV-2 valószínűleg azért veszélyesebb a magasvérnyomás-betegekre, mert a vírus a külső felületén lévő tüskék segítségével az emberi sejtek falán található úgynevezett ACE2 receptorokhoz kapcsolódik, amik a vérnyomás szabályozásáért felelnek, s melyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatnak. Végül, de nem utolsósorban pedig, mert a hipertóniával élők szervezetében általában is gyakoribbak a krónikus gyulladások, amik egyfelől rontják az immunrendszerük védekezőképességét, másfelől emiatt nagyobb az esélye, hogy náluk súlyosabb tünetekkel járó COVID-19alakul ki.

Akár 4 millió magyart is érinthet

Magyarországon a hipertónia népbetegségnek számít. A 19 év felettiek körében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háziorvosi adatok alapján vezetett statisztikája szerint 2017-ben 10 ezer betegből 3959,7-nek volt magas vérnyomása, ami a teljes lakosságra vetítve (2017-ben 7 millió 984 ezer 916 19 éves vagy annál idősebb ember élt az országban) azt jelenti, hogy abban az évben hazánkban megközelítőleg 3,16 millió hipertóniával élő ember volt. Tehát a felnőtt lakosság közel harmada érintett.

Érdekességképp megjegyzendő, hogy a 18 éves vagy annál fiatalabb populációnál 10 ezerből mindössze 59,6 gyermeknél regisztráltak hipertóniát (2017-ben 1 millió 812 ezer 645 18 éves vagy annál fiatalabb ember élt hazánkban), ez azt jelenti, hogy körülbelül 10 ezer 800 gyerek élt magas vérnyomással abban az évben itthon. A szakemberek becslései szerint pedig akár további 500 ezer-1 millió ember is lehet az országban, akiknél egyelőre még nem derült ki a magasvérnyomás-betegség.

A "néma gyilkos" folyamatosan szedi áldozatait

Fontos leszögezni, amagas vérnyomásönmagában is egy súlyos állapot, ami megfelelő kezelés nélkül további egészségügyi problémák kialakulásához vezet, mint a szívbetegség, a stroke vagy a demencia. A többség azonban addig nem veszi komolyan a hipertóniát, amíg az nem okoz tüneteket. Holott a panaszmentesség még nem jelenti azt, hogy az erekre nehezedő extra terhelés nem okoz a "felszín alatt" akár évekig felfedetlenül maradó tartós károsodásokat, ezért is hívják a betegséget néma gyilkosnak. Magyarországon évente csaknem ötezer ember halála írható a hipertónia számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben közrejátszik a magas vérnyomás, ezzel maga mögé utasítva a daganatos megbetegedéseket is. (A betegségről bővebbenide kattintvaolvashat.) Elmondható tehát, hogy a hipertónia az életkor előrehaladtával általánosan is rontja a betegek egészségi állapotát. Ezért is hangsúlyozzák a szakemberek a korai felismerés és kezelés fontosságát, amely még inkább reflektorfénybe került a pandémiában.

A kezeletlen hipertónia a legfőbb gond

A legfrissebb kutatások azt bizonyítják, az ellenőrizetlen vagy kezeletlen magas vérnyomásban szenvedőknél gyakrabban alakul ki szövődményes COVID-19, vagy lesz végzetes kimenetelű a betegség. Egy a European Heart Journalban korábban publikált tanulmány világított rá arra, hogy kétszer nagyobb a halálozás kockázata a magasvérnyomás-betegeknél, mint a hipertóniával nem küzdő pácienseknél. Ráadásul amikor a vizsgált hipertóniás betegeket két csoportra osztották, azokra, akik szedik vérnyomáscsökkentőiket és azokra, akik nem, új megvilágításba került a helyzet. A gyógyszereiket rendszeresen szedő hipertóniások csoportjában ugyanis 3 százalékos volt a mortalitás, míg a kezeletlen magasvérnyomás-betegek közül 8 százalék halt bele a COVID-19-be.

Arról már korábban írtunk, hogy a magyar koronavírus-áldozatok mintegy 60 százalékánál tüntették fel alapbetegségként a hipertóniát, az akkori adatokhoz képest pedig azóta sem változott jelentősen az arány. Ritka azonban, hogy valakinek csak magasvérnyomás-betegség legyen az alapbetegségei között, jellemzően más szív- és érrendszeri betegség, diabétesz és/vagy elhízás is szerepel a kórelőzményekben.

Akkor most biztonságosak a vérnyomáscsökkentők vagy sem?

A járvány kezdetén szárnyra kapott egy feltételezés, mely szerint a vérnyomáscsökkentőket (angiotenzin-konvertáló enzim /ACE-gátlók/ inhibitorok és angiotenzin II receptorblokkolók /ARB/) szedők sebezhetőbbé válhatnak a SARS-CoV-2-vel szemben. Sőt, arról is szóltak a hírek, hogy náluk nagyobb a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 kialakulásának kockázata. Mindezt azért feltételezték, mert mint említettük, a koronavírus az ACE2-receptorokhoz kapcsolódik, az említett készítmények pedig növelhetik az ACE2-receptorok számát. Szerencsére azonban a szakemberek még időben kiálltak a gyógyszerszedés fenntartásának fontossága mellett, mondván, a vérnyomáscsökkentők elhagyása önmagában jóval nagyobb kockázatot jelent, mint maga a pandémia.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) akkori állásfoglalásában hangsúlyozta: klinikai bizonyítékok nem támasztják alá azt a spekulációt, hogy az ACE-gátlókkal és az ARB-kkel való kezelés a COVID-19-fertőzést súlyosbítaná. Később több kutatás is igazolta, hogy az EMA állásfoglalása helyesnek bizonyult, az ACE-gátlók és az ARB-k szedése biztonságos, sőt, még előnyei is lehetnek, ha valaki megbetegszik COVID-19-ben.

Az ACE-gátlók előnyösebbek lehetnek

Ez utóbbi megállapításra dr. Ulf Landmesser, a Berlini Egészségügyi Intézet (BIH) kardiológus professzora és kutatócsoportja jutott egy átfogó vizsgálat eredményeként. A tudósok ugyanis szerettek volna egyszer s mindenkorra pontot tenni a magasvérnyomás-betegek megfertőződési kockázatait, illetve gyógyszereik hatásait illetően felmerült kérdésekre. A kutatók a vizsgálatok során egyrészt bizonyították, a vérnyomáscsökkentők nem hatnak negatívan a koronavírussal való megfertőződés kockázatára. Másrészt, a Nature Biotechnology című folyóiratban megjelent tanulmányukban egyenesen azt állítják, egyes ACE-gátlók még csökkentik is a súlyos COVID-19-betegség kialakulásának rizikóját. Mint írják, az ilyen gyógyszerrel kezeltek közt hasonló arányban voltak a súlyos COVID-19-betegek, mint a szív- és érrendszeri problémákkal nem érintettek körében. Figyelmeztettek azonban, hogy egyes ARB-kkel kezelt páciensek immunrendszere csak lassabban volt képes csökkenteni a vírus koncentrációját a szervezetben, emiatt azonban súlyosabbá válhat a COVID-19. A tavaly december végén megjelent tanulmányról bővebbenkorábbi cikkünkbenolvashat.

Így kerülhetjük el a megfertőződést

Egyrészt mivel a megfertőződés esélye immár bizonyítottan sem nagyobb, mint a nem hipertóniás betegeknél, ezért a szakértők szerint nincs szükség teljes elszigetelődésre, mint például az immunszupresszált betegek esetében. Ajánlott azonban továbbra is betartani az óvintézkedéseket, melyek megvédhetnek attól, hogy elkapjuk a SARS-CoV-2-t:

• gyakori kézmosás és -fertőtlenítés,
• szociális távolságtartás,
• maszkviselés.

Így csökkenthetjük a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatait

Az alábbiakban felsoroltakat betartva pedig tovább csökkenthetjük a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 kialakulásának kockázatait, ha esetleg mégis megfertőződünk.

Kezeltessük a hipertóniánkat. A magas vérnyomással élőknél az első és legfontosabb teendő, hogy ha eddig nem kezeltették betegségüket, feltétlenül forduljanak orvoshoz és közösen készítsenek egy kezelési tervet, mivel egy esetleges megfertőződés esetén a kezeletlen hipertónia - mint azt bemutattuk - jóval veszélyesebb és kockázatosabb.

Szedjük az orvos által felírt vérnyomáscsökkentőket, mérjük rendszeresen a vérnyomásunkat otthon, vezessünk vérnyomásnaplót és jelezzük a kezelőorvosunk felé, ha bármilyen tartósan fennálló eltérést észlelünk. Ilyenkor ugyanis szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés módosítása.

Törekedjünk az egészséges táplálkozásra, a szívbarát étrend követésére. Ennek legfőbb elemei a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú húsok (baromfi, halak) és a szintén alacsony zsírtartalmú tejtermékek. Mindenekelőtt pedig csökkentsük a sófogyasztásunkat. A napi nátriumbevitelünk ne haladja meg a 2300 milligrammot. Az alacsonyabb nátrium-bevitel - 1500 mg vagy annál kevesebb - egyébként is ideális a legtöbb felnőtt számára.

Tartsuk meg egészséges testsúlyunkat, vagy igyekezzünk csökkenteni túlsúlyunkat, mivel a fogyás hozzájárulhat a vérnyomás csökkenéséhez és az egyéb kockázatok mérsékléséhez is. A számunkra egészséges testsúly meghatározásához kattintson ide.

Legyünk aktívak. A rendszeres testmozgás nemcsak a fogyás és az egészséges testsúly megtartása szempontjából előnyös, de segíti a stressz levezetését is.

Kezeljük a stresszt. Ha képtelenek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel, könnyen felidegesítjük magunkat akár apróságokon is, az jelentősen megemelheti a vérnyomásunkat. Próbáljunk meg elsajátítani stresszkezelési technikákat, meditáljunk, végezzünk légzőgyakorlatokat. És, mint az előző pontban is említettük, mozogjunk rendszeresen.

Kerüljük vagy korlátozzuk az alkoholfogyasztást. Az alkoholos italok fogyasztása növelheti a vérnyomást, így ajánlott kerülni azokat, vagy minimálisra korlátozni a bevitt mennyiséget.

Szokjunk le a dohányzásról. A dohányzás hatására gyorsabban rakódnak le a plakkok az érfalakon, mely tovább növeli a vérnyomást.

• koronavírus-járvány
• vérnyomás
• kockázat