Nem jó, ha a szánkon veszünk levegőt

A különös alvási módszert világszerte egyre többen próbálják ki, már internetes webshopokban is megjelentek kimondottan a száj leragasztására készített, speciális alakú és a bőrt kímélő ragtapaszok. Pártolói szerint a levegővétel elsődleges és természetes iránya az orron keresztül vezet, a szánkat csak végső esetben kellene erre használnunk, azzal ugyanis kiszárítjuk a torok nyálkahártyáját. Ez megnöveli a gyulladások kialakulásának a veszélyét, és olyan betegségek kialakulásában is szerepet játszik, mint azasztmavagy az alvási apnoé. Aki viszont egész éjszaka az orrán keresztül vesz levegőt, az jobban alszik, jobb illatú lesz a reggeli lehelete és általában egészségesebb is marad.

Normális esetben egyébként a száj ki sem nyílik alvás közben, a légzés csak az orr irányából történik. Hogyha mégis a szánkon kezdünk levegőt venni, az már valamilyen problémát feltételez, amire viszont nem jelent megoldást a száj leragasztása. "Fontosabb lenne inkább azt tisztázni, hogy alvás közben miért is nyílik ki a száj. Az elsődleges oka, hogy valakinek nem megfelelő a légzése alvás alatt, és ezt próbálja kompenzálni a szájon át történő légzéssel. Tehát a száj kinyílása tulajdonképpen egy tünet, amelynek ki kell deríteni az okát" - magyarázta a HáziPatika.com megkeresésére Dr. Faludi Béla szomnológus, neurológus, a SomnoCenter Pécs Alvászavar Központ főorvosa.

Jellemző probléma ez az alvási apnoéban szenvedőknél, amely során a légzés alvás közben kimarad, majd újra elindul. Ennek során a garatizmok elernyednek, a beszívott levegő összezárja a garatot, a szervezet pedig a száj kinyitásával próbál többlethez jutni. Mivel a záródás lejjebb van, a száj kinyitásával sem kapunk jobban levegőt, viszont a leragasztás semmilyen módon nem oldja meg a légzéskimaradás problémáját.

Alvás közben ráadásul számtalan folyamatba zavarhat be az, hogy le van ragasztva a szánk: állkapcsunk időnként mozog, és nyelnünk is kell, ami szintén nem szerencsés úgy, hogy a szánk teljesen össze van zárva, így ugyanis a felhalmozódott nyál nem a gyomorba, hanem a légcsőbe juthat. Olyan, hagyományos reflexfolyamatokat is megzavarhat, ami a nyugodt alvásunkat biztosítaná - magyarázta a szomnológus.

Persze egyáltalán nem egészséges az sem, ha a száj egész éjszaka nyitva marad. Ilyenkor a nyálkahártya kiszárad, megváltozik a védekezőképessége, ami miatt valóban sokkal fogékonyabbak leszünk felső légúti gyulladásokra. Mivel a nyál feladata a kártékony baktériumok "kiöblítése" is, ezek a mikrobák felelősek például a kellemetlen lehelet vagy az ínygyulladás kialakulásáért. Dr. Faludi Béla szerint viszont a problémára nem jelent megoldást, hogy leragasztjuk a szánkat, a mögötte húzódó betegséget kell felfedezni és időben kezelni. Bizonyos esetben a száj leragasztása akár életveszélyes is lehet. Hányás során ugyanis a gyomorból visszajövő táplálék a szájon keresztül ürül ki, hogyha pedig nem hagyunk szabad utat neki, akár meg is fulladhatunk.

Segíthetnek a légzéstechnikák

Bizonyos légzéstechnikák segítségével tényleg javíthatunk az alvásunk minőségén, ezek segíthetik ugyanis a relaxációt a lefekvést megelőző időszakban. Az alvási apnoét is próbálták ilyen módon kezelni, az egyik legismertebb ezek közül az úgynevezett buteyko-technika, amelyre egyébként a leragasztott szájjal alvók is hivatkoznak, hiszen ugyanúgy az orrlégzés gyógyító hatásán alapszik. A szomnológus szerint azonban komolyabb kutatási eredmények nem igazolták még ennek a technikának a hatásosságát.

Egy ideig az a nézet is tartotta magát, hogy az ausztrál őslakosok fúvós hangszere, a didzseridu (didgeridoo) használatával erősíteni lehet a garatot, amely így éjszaka is nyitva marad, és biztosítja a levegő szabad áramlását. Kutatások azonban már ezt is megcáfolták, az alvási apnoéban szenvedőkön az sem segített, ha rendszeresen, hosszabb ideig fújták az amúgy méretes hangszert. Egyes légzőgyakorlatok viszont igazoltan segítik a relaxálást, ezeket érdemes kipróbálni azoknak, akik rendszeresen rosszul alszanak.

• alvás
• légzés
• veszély