Magyar földbe magyar fákat, jönnek a nemzeti faiskolák?
Nemzeti tüzépek után nemzeti faiskolákat is akar a kormány.
Március 1-jén megjelent az építészeti törvény koncepciója, amely a nemzeti tüzépek mellett Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. Szakmai tervek szerint az állami és önkormányzati beruházásokhoz, fásításokhoz szükséges magyar nevelésű növényeket szolgáltatná egy nagy állami integrátor.
A március 1-jén a kormány honlapján megjelent, és március 9-i határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet nagyrészt azonos a HVG birtokába jutott, január 12-i keltezésű törvényjavaslattal, azonban az „építésgazdasági intézkedések” fejezet a nemzeti tüzépek mellett újabb állami hálózat tervével bővült: a kormány már nemcsak Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket, hanem Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. A törvénytervezet így fogalmaz erről: „A magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal.”
A törvénytervezet az ellátásbiztonság biztosítására hivatkozik a faiskolák létrehozásakor. Mint arról beszámoltunk, a piaci szereplők exportra szánt építőanyagaira az államnak elővásárlási joga lenne a törvény értelmében, az így felvásárolt készleteket a nemzeti tüzépeken (Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben) árusítanák. Arról azonban nem rendelkezik a tervezet, hogy a nemzeti faiskolákba honnan és milyen formában kerülnének be a „faiskolai termékek”-ként hivatkozott növény alapanyagok.
Egy neve elhallgatását kérő szakmai szereplő szerint a kormány az állami beruházások, valamint közterületek fásítása során fellépő alapanyag ellátására hozná létre a faiskola-hálózatot, tehát – a tüzépekkel ellentétben – elvileg magánszemélyek itt nem vásárolhatnának. Ekkora mennyiség kiszolgálásához integrátor méretű faiskolára lenne szükség, amire a kormány a pletykák szerint már ki is szemelte – egyes vélemények szerint már meg is vette – az egyik legnagyobb vállalkozást, az Enying melletti Alsótekeresi Faiskolát. A vállalat egyik tulajdonosa, Barabits András a HVG kérdésére cáfolta az értesülést.
A nemzeti faiskola mögötti elképzelés az, hogy az állami beruházások során a növényi alapanyagokat az utolsó pillanatban kiírt közbeszerzéseken szerezték be, a szűkös határidő miatt pedig általában külföldi árut vásároltak. Ezen változtatna tehát az építészeti törvény. Nagy István február közepén a Tapolcán megtartott kertészeti konferencián virágnyelven utalt a nemzeti faiskolák létrehozására, az MTI tudósítása szerint a miniszter „további célként tűzte ki a termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői integrációs szervezet megalakulásának és működésének ösztönzését”.
A Magyar Nemzet tavaly áprilisban pendítette meg, hogy hiány alakulhat ki a faiskolai termékek piacán, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke, Orlóci László egyenesen állami faiskolák létrehozását sürgette, „ezzel ugyanis egy olyan központi szereplő léphetne piacra, amely a minőség és az árak esetében is meghatározó szereppel bírna” – nyilatkozta akkor a lapnak Orlóci. Tavaly ugyanis hiány alakult ki (nem csak itthon, külföldön is), az importnövények ára pedig az egekbe szökött, főként a nevelt fák esetében mutatkozott a legnagyobb szükség. Szakmai szereplők a koronavírus-járvány miatt felfutó kertészkedési lázat okolják, a megugró keresletet a kertészetek nem tudták lekövetni.
A kormány látszólag valóban elkötelezett a hazai nemesítésű növények terjesztése mellett. Négy éve létrehozta például a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot, hogy az Magyarország legnagyobb génbankjaként funkcionáljon. A tápiószelei műhelyt valóban világszerte jegyzik, az intézetre ez idő alatt bő 12 milliárd forintot szántak – írta tavaly ősszel a HVG.
Az agrárkormányzat elköteleződését erősen megkérdőjelezi azonban, hogy néhány évvel ezelőtt kis híján kinyírtak egy hasonlóan nagy nevű génbankot, az érdi Elvira majort, ahol kertészeti szaporítóanyagokkal foglalkoznak, 400 hektár szántót, 40 hektár gyümölcsöst művelnek meg. Érd akkori fideszes városvezetésének, valamint a kormánynak azonban ez nem volt kellően meggyőző munka ahhoz, hogy ne éppen a gyümölcsültetvények helyére álmodjanak meg egy ipari parkot. 2017-ben még kormányhatározat is született arról, hogy vizsgálják meg a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ érdi kutatóállomásának elköltöztetését, de miután egy gyümölcsös elköltöztetésének ötlete önmagában is elég nevetségesen hangzott, a petíciók nyomása alatt a kormány fél év múlva másik érdi terület felkutatására adott utasítást – írtuk akkor.