Mi történik, ha a védekezés félresiklik?
Belgium összeomlása riasztó jel egész Európának.
Cunamiként söpör végig a koronavírus Belgiumon, az ország járványügyi helyzete pedig félelmetes példája annak, mi történik akkor, ha a védekezés félresiklik.
Belgiumban az elmúlt két hétben átlagosan 1669 napi új fertőzöttet azonosítottak százezer főre vetítve, ami a legmagasabb szám Európában, és Csehország után itt haltak meg lakosságarányosan a legtöbben ebben az időszakban. A járvány kezdete óta már több mint 12 ezren hunytak el a koronavírus miatt a 11,5 milliós országban, és az elmúlt két napban már napi kétszáznál több halottat jelentettek.
Koronavírusos orvosok dolgoznak, a betegeket Németországba viszik
Az egyébként fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező Belgiumban már novemberben elérhetik a kapacitási határokat, és eljöhet az a pont, amikor választani kell a betegek között, hogy kit mentsenek meg. Előfordul, hogy a koronavírusos, de tünetmentes orvosokat arra kérik, folytassák a munkát, mert nincs elegendő személyzet, a múlt héten pedig elkezdték Németországba szállítani a súlyos állapotban lévő betegeket.
A vírus elszabadulásának okát alapvetően a politikában kell keresni: lassan intézkedtek, ráadásul a regionális kormányok saját hatáskörben egymástól eltérő szabályokat hozhatnak, ami átláthatatlanná tette a védekezést. A belga kormány múlt pénteken vezetett be kijárási korlátozást, amikorra a fertőzöttek száma a 400 ezret, az áldozatoké pedig a 11 ezret is meghaladta.
Az országnak viszonylag sok, kétezer intenzív osztályos ágya van, és ezek felén már covidos betegek feküdtek szűk egy héttel ezelőtt is, a számuk pedig folyamatosan emelkedik. A probléma egyik része, hogy ezek az ágyak nem egyenletesen oszlanak el szerte az országban, így bizonyos régiókban már megteltek a kórházak.
Liége városában az orvosok szakszervezete szerint katasztrofális a helyzet. Körülbelül az egészségügyi dolgozók negyede-ötöde karanténban van, mert elkapta a fertőzést, így arra kérték őket, ha tünetmentesek, akkor inkább menjenek vissza dolgozni, mert nincs, aki helyettesítse őket.
A helyzet odáig fajult, hogy több koronavírusos beteget, köztük lélegeztetőgépen lévőket is, Németországba szállítottak további kezelésre. Eddig 15 beteget vittek el Belgiumból. A szállítást helikopterekkel végzik, mert gyorsabb a közúti közlekedésnél, és így nem áll fenn a veszélye, hogy a páciensek lázsokkot kapnak. Martin Kotthaus, Németország brüsszeli nagykövete arról beszélt, hogy Észak-Rajna-Vesztfália államba küldik a betegeket. Tavasszal Olaszországnak, Franciaországnak és Hollandiának is segítettek így, de szerinte nincs kizárva, hogy egy napon Németország szorul hasonló segítségre.
Az orvosok attól tartanak, eljöhet az a pont, amikor két beteg közül már csak egynek lesz hely a kórházakban, és választaniuk kell, kit mentenek meg és kit nem, mint ahogy az tavasszal történt például Olaszországban.
Volt, hogy utcánként változtak a korlátozások
Belgiumban politikai krízis van, ami rányomta a bélyegét a járványkezelésre is. Október elejét megelőzően 592 napig nem volt az országnak szövetségi kormánya a nemzetiségi és politikai ellentétek miatt. Ezek a rendezetlen viták egészen odáig vezettek, hogy a védekezést illetően sem sikerült közös álláspontra jutni, és a regionális kormányok által hozott különböző szigorítások szervezési problémákat okoztak.
A franciául beszélő vallon politikusok sokkal inkább azt szorgalmazták, hogy drasztikus korlátozásokkal gátolják meg a járvány terjedését, míg a flamand anyanyelvű északiak inkább a gazdasági hatások miatt aggódtak. Értelemszerűen ez azt is eredményezte, hogy az ország egyik felében erőteljesebb volt a szigor, mint a másikban.
Belgium gondját leginkább az szemlélteti, hogy összesen kilenc minisztert bíztak meg az egészségügyi rendszer menedzselésével. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindannyiuknak volt hatalma, de közben senkinek nem kellett közülük igazán vállalnia a felelősséget.
Brüsszelben még a kerületi vezetők is más szabályokat alkalmaztak a most már mindenhol kötelező maszkviseléssel kapcsolatban. Volt olyan, hogy a szabályok egyik utcáról a másikra változtak. Woluwe-Saint-Lambert egyik sűrűn lakott utcájában például a korlátozásokat megelőzően még csak 7 óra 30 perc és 9 óra, dél és 13 óra valamint 15 és 17 óra között kellett maszkot hordani.
Az sem volt ritka, hogy 20 kilométeres körzetben teljesen más szabályok vonatkoztak a temetésekre és a bárok zárórájára.
Október 16-án Belgiumban éjszakai kijárási tilalmat léptettek életbe, bezárták a bárokat, az éttermeket és a szállodákat. Ehhez képest a nacionalista Jan Jambon flamand elnök a további szigorítások ellen döntött, mert mint fogalmazott,nem érdemes úgy oltani a házat, ha az a jövő héten fog kigyulladni.
Alexander De Croo újonnan kinevezett belga miniszterelnöknek sem sikerült egyelőre elérnie azt, hogy közös álláspontra hozza az egymással szemben álló pártokat.
Az utolsó esély
Pénteken úgy döntöttek, hat hétre bezárnak minden nem létfontosságú üzletet, és meghosszabbították a novemberi iskolai szünetet is egy héttel. Azt remélik, hogy az érintkezések csökkentésével végre megáll a vírus robbanásszerű terjedése.
A kórházban ápoltak száma már lassabban emelkedik. De Croo arról beszélt, egyetlen célunk van, hogy feloldjuk az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást, ami már most is elképesztően nagy. Ezek az intézkedések az utolsó lehetőségeink.
A kórházak várhatóan hamarosan így is telt házat fognak majd jelenteni, de a járványgörbe lassítását talán elérhetik az intézkedésekkel.
.jpg)
