Ha nem a mi bőrünkre menne, még vicces is lenne. Matolcsy György és jegybanki csapata megemelte a kamatokat, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki korábban jegybanki alelnök is volt, pedig inkább mégis levitte azt.

A kormány hozott egy rendkívül furcsa intézkedést. A 471/2022. (XI. 21.) rendelettel „kamatokat csökkentett” – vagyis meghatározta, hogy a hazai kereskedelmi bankok 2022. november 22. és 2023. március 31. között a forintban elhelyezett, látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétekre nem fizethetnek magasabb kamatot, mint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hivatalos honlapján legutóbb közzétett 3 hónapos diszkont kincstárjegy (dkj) aukciós átlaghozama.

Csak hogy értsük: a Magyar Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy a forint védelmében 18 százalékos kamat mellett is befogadja a kereskedelmi bankoktól az egynapos betéteket (szigorított, hűtötte a gazdaságot, vonzóvá tette a forintmegtakarításokat), de a gazdaságfejlesztési miniszter a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétek, illetve mindenféle intézményi befektetők (például alapkezelők, biztosítók, nyugdíjpénztárak, lakástakarékok) felé a kifizethető kamatot 11,79 százalékban maximálta.

Tehát az MNB 18 százalékra emelte betéti kamatot, míg a kormány 11,79 százalékban maximálta azt bizonyos ügyfélkörre. Vagyis ha ugyanaz az ügyfél ugyanazt a pénzt továbbra is a bankjánál köti le, akkor nem az ügyfél, hanem a bank teheti el a kamat egy részét.

De az is lehet, hogy az ügyfelek ezek után nem betétet kötnek le, hanem például állampapírra váltanak, vagy ami rémisztőbb, elmennek a forintpiacról és euróra, vagy más külföldi pénzre váltanak.

(Erről többet olvashatnak a Telexen.)

 

• Matolcsy György
• Nagy Márton
• kamatemelés