A 38 éves moszkvai Kirill Cserkalin őrületes vagyonokat tárolt otthon. Szülei lakásában 50 millió dollár, 1,8 millió euró és 17 millió rubel (összesen több mint 15 milliárd forintnyi) készpénzt parkoltatott. Belvárosi otthonában mintegy 12,5 milliárd forintnyi készpénzt halmozott fel cipősdobozokban és táskákban. A Mercedes terepjárójában 60 millió forintnyi dollár volt.

Összesen nagyjából 30 milliárd forintnyi készpénze volt különböző valutákban, több tucat méregdrága órája, négy lakása és egy közel 500 négyzetméteres moszkvai villája. Cserkalin a hatalmas készpénzvagyon ellenére nem tagja a szűken vett gazdasági vagy politikai elitnek. A férfi a KGB belbiztonsági és kémelhárítási utódszervezeténél, az FSZB-nél volt ezredes, a tucatnyi alosztály egyikét vezette.

Cserkalinnak tavaly tavaszig fontos szerepe volt a bankok felügyeletében, mivel ő vezette a pénzügyi szektor kémelhárítási részlegét az FSZB-nél. Áprilisban azonban letartóztatták, miután csalással és vesztegetéssel vádolták meg, és jelenleg is börtönben ül. Esete rávilágít arra, hogy a belbiztonsági szervek milyen mélyen be vannak tagozódva az orosz gazdaságba, hogy jelenlétük mennyire torzítja a piacot, és hogy hogyan áramlanak részben állami milliárd dollárok magánzsebekbe.

A bankszektor éveken át aranybányát jelentett a Cserkalinhoz hasonló hatósági vezetőknek, ami az iparág kaotikus helyzetére vezethető vissza. 2008 és 2014 között a laza szabályozás miatt bankárok különösebb következmények nélkül sikkaszthattak a bankok vagyonából.

A saját bankjukat meglopó, majd külföldre távozó bankárok jelensége annyira tömegessé vált, hogy a jegybank vezetője külön kérte Vlagyimir Putyint, hogy valahogy állítsák meg őket a határnál (ebbe Putyin nem ment bele). A jegybank szerint orosz mértékben is óriási pénzek tűntek el ebben az időszakban, ennek összértékét 110 milliárd dollárra (32 ezer milliárd forintra) teszik. Ez nagyjából másfélszerese az éves magyar költségvetésnek.

• készpénz
• vagyon
• csalás
• vesztegetés