Az elmúlt időszakban sajnos egyre több a sajtóhír a gondatlan vagy egyenesen életveszélyes autósokról, ezért úgy gondoltuk, összeszedjük, melyek azok a közúti mutatványok, amelyekre nem árt felkészülni.

A közösségi média korában talán csak kevesen vannak azok, akikhez nem jutott el például Berki Krisztián büntetőfékezős ügye, de említhetnénk azokat az eseteket is, amikor a hazai autópályákon fordulnak meg vagy haladnak forgalommal szemben egyes autósok, az összes többi szembejövő életét veszélyeztetve. Lássuk, milyen helyzetek borzolhatják az idegeinket, ha szabálykövető sofőrként kimerészkedünk az utakra. Fontos elmondanunk, ha ilyesmivel találkozunk, inkább lassítsunk és hagyjuk elmenni az illetőt, mert jobban járunk, ha pár perccel később érjük el az úti célunkat, mintha erkölcsi győztesként töltögetnénk a kárbejelentő lapot az út szélén.

Ittas vezetés

Bár Európa egyes országaiban bizonyos – rendkívül alacsony – mértékű alkoholfogyasztást követően még autóba lehet ülni, egyrészt Magyarországon ezen a téren zéró tolerancia van érvényben, másrészt már egy-két pohár sör elfogyasztása is képes olyan mértékben befolyásolni a reakcióidőnket vagy a figyelmünket, ami már potenciálisan balesetveszélyes lehet. Ennek ellenére hazánkban sajnos sokan fittyet hánynak a szabályokra, mindenféle jól hangzó, de kétséges magyarázattal megideologizálva, hogy ők miért jelentenek kivételt. A Magyar Suzuki, az Ipsosszal együttműködve reprezentatív felmérést készített arról, hogy melyek azok a szabálytalanságok, amelyeket a hazai autósok a legveszélyesebbnek tartanak, és talán nem véletlen, hogy a válaszadók 97 százaléka az ittas vezetést nevezte meg az első helyen.

Büntetőfékezés

Emberi ésszel felfoghatatlan, hogy miért gondolják egyes, a jogosítvány megszerzésére képes emberek, hogy egy váratlan, a forgalmi helyzet által nem indokolt satufékezéssel leckéztessék meg autós társaikat. Elég egy vélt vagy valós sérelem – például, ha nem engedi be valaki maga elé a záróvonalon át a kocsisort kielőzve bepróbálkozó aszfaltkirályt –, és az első adandó alkalommal jön a megtorlás, amit ráadásul fedélzeti kamera hiányában nehéz is bizonyítani, hiszen a szabályok szerint ütközésnél a hátsó sofőr a hibás. A Suzuki felmérésének válaszadói a büntetőfékezést csaknem az ittas vezetéssel tartják egyenértékűnek veszélyesség szempontjából, legalábbis a válaszadók 96 százalékánál szerepelt előkelő helyen ez a hajmeresztő felelőtlenség.

A leállósáv kisajátítása

Sajnos nem múlik el év anélkül, hogy ne történne tragikus baleset az autópályák leállósávjában lecövekelő, meggondolatlan sofőrök hibájából. Megtévesztő az elnevezés, ez a sáv ugyanis valójában nem arra szolgál, hogy ott parkírozzunk, és különösen nem arra, hogy egy esetleges dugó esetén kielőzzük az egész kocsisort. Ez egyébként a Suzuki felmérésre válaszolók 69 százaléka szerint is rendkívül veszélyes, kerülendő gyakorlat.

Kézben tartott telefon használata

Amikor 2021-ben, a filléres fülhallgatók, vezeték nélküli megoldások, illetve már az alapfelszereltségű autókba is bekerülő kihangosítók korában kézben tartva telefonáló – minősített esetben a kézben tartott, de kihangosított telefonnal hadonászó – autóst látunk, ott bizony nincs helye a magyarázkodásnak. Látható, hogy az illető többre becsüli saját kényelmét, mint mások testi épségét. A kézben tartott telefon ugyanis egyrészt megosztja a figyelmünket, ami nem szerencsés egy több tonnás gép kezelése közben. Másrészt nem ritkaság az olyan sofőr, aki ilyenkor még gesztikulál is a másik kezével, ami egyet jelent azzal, hogy ilyenkor egyáltalán nem fogja a kormánykereket.

Ennél is hátborzongatóbb, amikor a felelőtlen autósok a vezetés közben nem is beszélgetésre használják a telefonjukat, hanem üzeneteket küldenek, videóchatelnek (!), esetleg a Facebookot böngészik vagy YouTube-videókat néznek. A közösségi oldalakat vagy épp az említett videomegosztó tartalmait elnézve pedig nem nehéz olyan felvételekbe belefutni – akár ismert, sok tízezer ember által követett hírességek esetében sem –, amikor egyértelmű, hogy autóvezetés közben készült egy-egy felvétel vagy fotó. Ilyenkor merül fel bennünk jogosan a kérdés, hogy ezek az emberek miért nem ültek inkább taxiba, vagy utaznak tömegközlekedéssel.

Evés, dohányzás

A telefonhasználathoz hasonlóan önző gyakorlat, hiszen kizárt, hogy azon a pár percen múljon valakinek az élete, amíg elfogyaszt egy benzinkúton vásárolt szendvicset vagy gyorséttermes hamburgert. Ha mégis, az valószínűleg nem az evéssel lesz elfoglalva, hanem azzal, hogy minél előbb – biztonságosan! – elérje úti célját. A telefonhoz hasonlóan a kézben tartott ennivaló korlátozza az autónk feletti irányítást, arról nem beszélve, hogy a kezünk könnyen csúszós lehet a kicsorgó szósztól, vajtól, ketchuptől, ami érthető módon balesetveszélyes autózás közben.

Hasonló veszélyei vannak a vezetés közbeni dohányzásnak is, hiszen a leeső parázs még a legfegyelmezettebb autóst is minimum fészkelődésre készteti, ha nem arra, hogy azonnal megpróbálja eltávolítani az égő cigivéget a lábáról vagy az öléből, ilyenkor pedig nem nehéz félrerántani a kormányt, vagy egy hirtelen fékezéssel veszélyeztetni a mögöttünk haladókat. További veszélye a vezetés közbeni cigarettázásnak – azon túl, hogy súlyosan károsítja a sofőr és a bent ülők egészségét –, hogy lehúzott ablaknál, vagy a ventilátor használata miatt a cigarettahamu könnyen a szemünkben végezheti, az egykezes vezetésnél pedig csak a „vakrepülés” lehet veszélyesebb. A Suzuki felmérése szerint egyébként a volán mögötti evést, illetve dohányzást a megkérdezettek 64 százaléka tartja kockázatos gyakorlatnak.

A piros lámpa semmibevétele

Talán nem kell magyarázni, miért játszik a halállal az, aki a pirosra váltó lámpánál nem a fékre, hanem inkább a gázpedálra tapos. Érthetetlen, mert ezzel tényleg legfeljebb másodperceket lehet spórolni, miközben potenciálisan gyilkossá válhatunk egy pillanat alatt. Persze, előfordul, hogy valaki figyelmetlenségből gurul át a sárga után pirosra váltó jelzésen, de aki sokat vezet a magyar utakon, bizonyára látott már olyan sofőrt, aki akár a piros lámpánál történő megállás után, a várakozást megunva lép a gázra, ha úgy ítéli meg – természetesen rosszul –, hogy a forgalom pillanatnyi szünetét kihasználva átsuhanhat a tilos jelzésen. A Suzuki felmérésében ez a gyakorlat egy szinten van a büntetőfékezéssel: a megkérdezettek 96 százaléka tartotta ezt az egyik legveszélyesebb gyakorlatnak.

A közlekedési szabályok megszegése

A koronavírus-járvány egyik szimbólumává vált maszkviseléssel kapcsolatos kifogások között szerepel gyakori indokként, hogy a maszktagadók úgy érzik, személyi szabadságukat korlátozzák a légi úton továbbadott fertőzés terjedését jelentős mértékben gátló maszk viselésének előírásával. Erre szokták azt kérdezni a maszkviselés támogatói, hogy az illetők a közlekedési szabályokhoz is hasonlóképpen viszonyulnak-e. A Suzuki felmérése megdöbbentő dologra világított rá: ez bizony így van. Legalábbis az európai autósok esetében, ugyanis több mint felük (!), 52 százalékuk a közlekedési szabályokat inkább afféle irányadó előírásoknak tartja, semmint szigorúan betartandó szabályoknak. Ráadásul 22 százalék annyira magabiztos a vezetési képességeiben, hogy úgy véli, neki bizonyos szabályok betartására semmi szüksége nincs.

Füstölgő roncsok

Magyarország autóállománya rendkívül el van öregedve, iparági becslések szerint a hazai utakon futó járművek átlagéletkora (!) 14 év. Ez komoly gond, ami a Suzuki felmérésből is kiviláglik: a résztvevők 95 százaléka jelentős balesetveszélyt lát a rossz állapotú autókkal való közlekedésben. Szerencsére ezt a baleseti statisztikák – egyelőre – nem támasztják alá, 2020-ban a személyi sérüléssel járó balesetek kevesebb mint 1 százalékát okozták a műszaki hibás autók. Ennek ellenére nem kifejezetten kellemes egy, a búr háborúk idejéből származó, füstokádó fémtömeg mögött haladni, vagy épp azon morfondírozni, hogy mikor repül le az előttünk guruló “veterán” valamelyik alkatrésze.

Valahol a hanyagság és a menthetetlen gondatlanság között helyezkedik el a nem megfelelő gumiabroncs használata. Nemcsak özönvíz előtti autókon látni csaknem simára kopott gumiabroncsot, aminek gyakorlatilag semmiféle biztonsági funkciója nincs már. Legalább ennyire rizikós a nyári hőségben a szinte gyurmaként kenődő téli abroncs, illetve ellenkezőleg, a síkos, csapadékos időszakban a nyári, forró aszfaltra szánt kerekek használata. Ezekben ráadásul az a legveszélyesebb, hogy menet közben nem is lehet megállapítani, hogy az autós kolléga régi vagy új “papucsokat” használ-e a járművén.

„A Magyar Suzuki minden nap tesz azért, hogy biztonságban lehessünk az utakon” – mondta el a kutatással kapcsolatban Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a cég kommunikációs vezetője. „A gyártás során és az elkészült autók szempontjából is első számunkra a biztonság. Mindemellett úgy gondoljuk, hogy a felelős viselkedés a legjobb biztonsági öv az élet minden területén. A legtöbb veszélyforrás tudatos hozzáállással megelőzhető.

 

• autóvezetés
• szabály
• hiba
• közút