Mitől lesz rákos minden tizedik európai?
Az összes európai rákos megbetegedés 40 százaléka a módosítható kockázati tényezőkhöz köthető.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új jelentése szerint az európai rákos megbetegedések több mint 10 százalékát valószínűleg a környezetszennyezésnek való környezeti és munkahelyi kitettség okozza. A jelentés szerint a legtöbb ilyen eset megelőzhető lenne.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új megállapításai számos korábban közzétett tanulmány adatait összegyűjtve arra jutott, hogy az összes európai rákos megbetegedés 40 százaléka a módosítható kockázati tényezőkhöz köthető, amelyek többsége az életmóddal kapcsolatos: dohányzás, étrend, alkohol stb. Ugyanakkor ezeknek az eseteknek körülbelül egynegyede – ami az összes európai rákos megbetegedés 10 százalékát teszi ki – a környezeti szennyező anyagoknak tulajdonítható – írja a New Atlas az összefoglalójában.
A jelentés öt kategóriába sorolja ezeket a szennyező anyagokat: légszennyezés, radon és UV-sugárzás, passzív dohányzás, azbesztnek és vegyi anyagoknak való kitettség.
Mind a beltéri, mind a kültéri légszennyezés az összes európai rákos halálozás két százalékához kapcsolódik. Különösen a légszennyezés a becslések szerint az összes tüdőrák hét százalékáért felelős. A légszennyezés ebben az összefüggésben magában foglalja a finom részecskéket (PM 2,5 részecskék) és az olyan szennyező anyagoknak való kitettséget, mint a nitrogén-dioxid (NO2) és a kén-dioxid (SO2).
A bőrrákot okozó, elsősorban a napból származó UV-sugárzás a becslések szerint az összes rákos megbetegedés közel négy százalékáért felelős Európában. A radonsugárzás viszont valamivel ritkább, a talajban lévő természetes gránitforrásokból származik. A bányászat magas foglalkozási radonsugárzásnak való kitettséget okoz, míg egyes földszinti és alsó emeleti lakások az átlagosnál magasabb szintnek tehetik ki az egyént.
A passzív dohányzás és az azbeszt egyaránt jól ismert rákkeltő források, és mindkettőre sok szabályozást vezettek be az elmúlt években. Az új jelentés szerint az expozíciótól a rák diagnosztizálásáig eltelt hosszú idő miatt még mindig vannak új esetek, amelyek a korábbi expozíciókhoz kapcsolódnak, de ezek az arányok remélhetőleg csökkenni fognak az elkövetkező években.
Nehéz a vegyi anyagok rákkeltő hatásának vizsgálata
A vegyi rákkeltő anyagoknak való kitettség talán a legkevésbé egyértelmű kategória, amelyet az új jelentés tárgyal. A jelentés szerint a vegyi anyagoknak való foglalkozási expozíció nagy problémát jelent Európában, de számszerűsítése hihetetlenül nehéz feladat. A jelentésben felsorolt vegyi anyagok között akrilamid, benzofenonok, égésgátlók, perfluoralkil- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) és peszticidek, valamint benzol, formaldehid és szilikapor szerepelnek.
"Bár egyes anyagokra vonatkozóan becslésekkel rendelkezünk, nem vagyunk biztosak abban, hogy a vegyi rákkeltő anyagok összességében mennyire járulnak hozzá az európaiak rákterhéhez" - áll a jelentésben. "Számos, a piacon és a környezetben lévő vegyi anyagot nem vizsgáltak meg kimerítően a rákkeltő hatásra, és továbbra is kevés az ismeretünk a vegyi anyagok kombinációinak egész életünk során történő alacsony szintű expozíció potenciális rákkeltő hatásáról” – fejtették ki a tanulmányban.
A jelentés számos olyan beavatkozást vázol fel, amelyekkel csökkenthető az ilyen rákkeltő szennyező anyagokkal szembeni expozíció. E beavatkozások többsége a politikai döntéshozóknak címzett javaslat, mivel a jelentés világossá teszi, hogy az egyének nehezen tudják elkerülni ezeket a szennyezéseket, ha a kormányok szabályozási szinten nem vetnek véget nekik.
A kormányok nélkül nem megy
"A környezeti és munkahelyi rákkockázatok eredendően megelőzhetők, és csökkentésük kulcsfontosságú az európai rákos megbetegedések számának csökkentéséhez" - zárul a jelentés.
"Ráadásul az embereknek korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy megvédjék magukat a rák legtöbb környezeti és foglalkozási meghatározó tényezőjétől, ami különösen szükségessé és fontossá teszi a szabályozási beavatkozást és a szakpolitikai korlátozások végrehajtását. A politikát és a szabályozást elegendő erőforrással kell ellátni, amelyet az expozíció megelőzésére (beleértve a munkahelyi expozíciót is) és a szennyezés csökkentésére kell fordítani." – zárják megállapításaikat.
A megelőzés azért is lenne fontos, mert csak tavaly 1 millió rákos megbetegedést nem diagnosztizálhattak Európában. Ennek oka, hogy a rendszereket túlterhelte a járvány, valamint kevesen járnak szűrővizsgálatokra.
