Ne dőljünk be a farkcsóválásnak!
Egy új tanulmány szerzői viszont azt remélik, sikerül választ találniuk az évezredes rejtélyre.
Bár a kutyák és az emberek már több ezer éve egymás mellett élnek, a tudósok máig nem tudják pontosan, hogy miért is csóválják farkukat ezek az állatok.
A köztudatban az terjedt el, hogy négylábú barátaink akkor kezdenek heves faroklengetésbe, amikor örülnek vagy izgatottak, ezt azonban nem támasztják alá a tudományos megfigyelések.
Sőt, a kutatások szerint az agresszív kutyák hajlamosabbak a csóválásra engedelmes fajtársaiknál.
Arra is utalnak bizonyítékok, hogy ez a szokás jelzésként is funkcionálhat, amelyet a kis kedvencek például arra is használnak, hogy enni kérjenek gazdáiktól.
A szakértők mindezek alapján két lehetséges magyarázatot állítottak fel a farokcsóválás rejtélyének megfejtésére. Az egyik lehetséges válasz az, hogy az emberrel szembeni szelídséget és a farokcsóválásra való hajlamot okozó gének kapcsolatban állnak egymással, így a kutyák háziasításakor elkerülhetetlenül a faj jellegzetességé vált ez a szokás. A másik megfejtés az lehet, hogy az emberek direkt azokat a kutyákat tenyésztették, amelyek sokat csóválták a farkukat, mivel tetszett nekik ez a bájos, ütemes mozgás.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy ezek csupán feltevések, amelyek mögött nem állnak kikezdhetetlen tudományos bizonyítékok, viszont nagyon is logikusnak tűnnek.