Mindannyian megtanultuk az iskolában, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik. A diákokat, akik először hallják ezt, általában izgalommal tölti el a dolog, hogy van egy magyarhoz hasonló nyelv. Amikor azonban finn beszédet hallanak, sokan elbizonytalanodnak az állítás igazságtartalmát illetően, elsőre ugyanis ez a rokonság egyáltalán nem tűnik egyértelműnek. A magyar nyelv eredetét régóta kutatják a nyelvészettel foglalkozó szakértők. A nemzeti romantika korában, a 19. században különösen népszerű témának számított. Ebben a korban alakult ki a ma is általánosan használt nemzetfelfogás, előtte inkább csak az uralkodó osztályokat tekintették a nemzet részének. A nagy történelmi alakjainkat mítikus szintre emelő törekvések mellett a nyelvészet sem maradhatott el: számtalan tudós próbálta a magyar nyelvet elhelyezni a világ nyelveinek családfájában.

A szakértők a legkülönfélébb elméletekkel álltak elő. Voltak, akik a keletről jött magyarság feltételezett őstörténetéhez igazodva a nyelvünket is keleti hagyatéknak vélték, voltak, akik egyenesen sumer időkből eredő nyelvrokonságról elmélkedtek, és voltak, akik még Stockholm város nevét is az "Istókhalma" szó leszármazottjának tekintették, minden a Földön máshol beszélt nyelvet a magyarból igyekeztek levezetni. A hivatalos akadémiai álláspont hosszú kutatások után végül meglepő eredményt hozott: a modern lingvisztika elvei alapján a magyar a finnugor nyelvcsaládba tartozik, legközelebbi mai rokonai a finn és az észt (ezek azok a nyelvek, amiket sok ember beszél, vannak a magyarhoz közelebbi, ma már csak a szibériai tundrán kis törzsek által beszélt nyelvek, mint például a manysi és a hanti).

Dr. Ilmari Ahonnen, Helsinki Egyetemen dolgozó nyelvész szintén érdekesnek tartotta a témát, neki is feltűnt a finn és a magyar nelv közt meglévő óriási különbség. Míg a finn és észt például bizonyos fokig kölcsönösen megérhető, a finn és a magyar között ez már egyáltalán nincs így. Ha kommunikálni szeretnénk, kénytelenek vagyunk megtanulni a másik ország nyelvét, esetleg egy harmadik, közvetítő nyelvet használni. Vannak azonban szavak, amelyek az alapszókincshez tartoznak, és megdöbbentően hasonlítanak egymáshoz mindkét nyelvben. A professzor gyűjtéséből különösen érdekesek a következő szavak (először a finn, utána a magyar megfelelő):

Käsi-Kéz

Silmä- Szem

Veri- Vér

Vesi- Víz

Mesi- Méz

Sarvi-Szarv

Voi- Vaj

Eläva- Eleven

Szintén érdekes, amikor bizonyos betűtorzulások konzisztensen fordulnak elő: ilyenkor, noha a két szó első blikkre nem hasonlít, azonban a folyton meglévő ugyanolyan betűtorzulás miatt sokszor ugyanaz lehet a szó eredete. Egyik ilyen leggyakoribb, más nyelvekben is megjelenő betűtorzulás a P-F, itt ami a magyarban "F," hang, az a finnben "P", és a K-H torzulás (a magyar "H" a finnben "K"):

Pää- Fej

Pesä - Fészek

Pelkää- Fél

Puu- Fa

Kala- Hal

Kuulla- Hall

Egész mondatokat lehet összerakni, amik megdöbbentően ugyanúgy hangzanak:

Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.

Jég alatt télen eleven halak uszkálnak.

Pusztán szavak hasonlósága alapján még nem lehet két nyelv rokonságát feltételezni, ám a nyelvtanban lévő hasonlóságok, és szómegfelelések miatt a szekértől végül azt állapították meg, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Lényeges különbség azonban, hogy míg a finn a a család "finn" ágába, addig a magyar az "ugor" nyelvek között foglal helyet. Érdekes élmény lehet például egy portugál számára, ha az országát elhagyva Spanyolországbanl arra döbben, hogy hiába beszélnek ott másik nyelvet, kis utánagondolással szinte tejesen megérti az ott beszélt dolgokat. Mi hiába megyünk Finnországba, ilyen élmény nem fog érni minket, és a hazánkba látogató finnek sem számíthatnak ilyen élményekre, ennek ellenére bátorítanánk mindenkit a finn nyelv tanulmányozására - északi barátaink sok statisztikát tekintve előttünk járnak, talán a nyelvük lehet a sikerük titka.

 

• nyelv
• beszéd
• finnugor nyelvcsalád