Porvihar, ki a felelős?
A ráfutásos balesetben 41 autó ütközött, egy ember meghalt, 39-en megsérültek.
Tizenhat hónappal az M1-es autópályán történt tömegbaleset után a rendőrségi eljárás továbbra sem zárult le, gyanúsítotti kihallgatás sem történt – tudta meg a Népszava a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól. A ráfutásos balesetben 41 autó ütközött, egy ember meghalt, 39-en megsérültek, az autók közül 19 totálkárosra tört.
A hatalmas széllökés miatt porátfúvás alakult ki az M 1-es autópálya egy szakaszán, Herceghalom térségénél, ahol az odaérkező autósok egyszer csak azt tapasztalták, hogy olyan porréteg van a levegőben, amelytől egyetlen méternyit sem látnak előre. Emiatt, már csak reflexből is, automatikusan fékeztek, s így alakult ki a tömegbaleset. Többen is fölhívták a figyelmet arra, hogy pár órával korábban és néhány kilométernyire a tömegbaleset helyszínétől, ugyanaznap, már volt egy hasonló baleset, szintén a por miatt, ám a közútkezelő nem tett semmit. A közútkezelő részéről, mint utóbb kiderült, föl sem merült a baleset előtt, hogy korlátozni kellene a forgalmat, ők pedig a gyorsforgalmi utak üzemeltetőjeként legfeljebb csak tájékoztatni és figyelmeztetni tudják az utazókat, amit, állították, meg is tettek, hiszen – így a hivatalos közleményük – „egész délelőtt látható volt a változtatható jelzésképű táblákon az erős oldalszélre figyelmeztető jelzés, és már déltől (a baleset előtt két és fél órával) szintén a változtatható jelzésképű táblákon (és az Útinformon keresztül is) felhívtuk a figyelmet a korlátozott látási viszonyokra is, szintén magyarul, németül és angol nyelven.”
Szakemberek szerint a tömegbalesetet okozó por valójában termőföld volt. Épp ezért rögvest kialakult a vita arról, hogy vajon kinek a területéről volt szó. A térség gazdasági-politikai viszonyait ismerve, adódik a válasz, hogy Mészáros Lőrincé vagy jó barátja, Orbán Viktor vejéé, Tiborcz Istváné. Ennek azonban nem sok köze van a felelősségi viszonyokhoz, hiszen a szóban forgó mezőgazdasági földeket éppen úgy kezelték, ahogy kevés kivételtől eltekintve, Magyarország összes más hasonló területét. Nem véletlenül írta azt annak idején Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy Facebook-bejegyzésben: a magyarországi talaj deflációja – vagyis széleróziója – hatalmas mértékű, s nem kerülhető ebben meg a nagytáblás szántóföldi művelés felelőssége és a művelésbe vont földeken a mezővédő erdősávok hiánya.
/ Forrás Magyar Hang.hu /
