A magyar utakon közlekedők előszeretettel gondolják, hogy az utak állapota rossz, egymást érik a kártyúk, és hogy a helyzet nemhogy javulna, hanem évről évre romlik. Azonban a statisztikák nem feltétlenül támasztják alá a szubjektív tapasztalatokat. A Magyar Közút friss adatai alapján a magyar utak állapota keréknyomvályú-mélység, egyenetlenség, teherbírás terén arányaiban inkább javult, még ha minimálisan is. A burkolatállapot szempontjából viszont hosszabb a "rossz" minősítést elnyert szakasz, ugyanakkor a "jó" minőségű szakaszok is egyre hosszabbak, a két véglet közötti minőség tűnik el. A Pénzcentrum friss elemzésében részletesen megnéztünk, valójában milyen a magyar utak állapota.

Kátyú hátán kátyú - gyakran ez a tapasztalata a közlekedőknek a magyar utakon. Úgy érezhetjük, alig fejeződik be egy útfelújítás egy szakaszon, azalatt más utak állapota romlott annyira, hogy felújításra szorulnának. A néhány éve átadott út máris reped, nyomvályús - bosszankodnak gyakran a közlekedők. Valóban ilyen szörnyű állapotban lennének a magyar közutak?

Májusban borzolta a kedélyeket a hír, hogy a szabolcsi Nyírteleken egy kátyú okozta egy rolleres halálát. A rollerrel közlekedő férfi a bicikliúton haladt, amikor felborult és életveszélyesen megsérült. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak, a sérültet kórházba is szállították, de az életét nem tudták megmenteni. Ekkor terjedt el, hogy a balesetet egy kátyú okozta - ezt azonban a város önkormányzata igyekezett cáfolni. „Az már kiderült, hogy a balesetet nem kátyú okozta, bár még vizsgálják a vasárnapi tragikus esemény körülményeit. Itt, Nyírteleknél nincsenek kátyúk – mint ahogy az egész Nyíregyháza–Tokaj közötti bicikliúton sem. Biztonságosan lehet közlekedni, szombaton is több ezren tekertek a 7. Bringa Pikniken, senki sem sérült meg” – mondta Bartovics Norbert, Nyírtelek jegyzője az Indexnek.

Ha nem is kátyú okozta az esetet, ez a magyarázat széles körben elterjedt, rengeteg kommentet generálva, melyek a magyar közutak minőségét kritizálták. Ebből is le lehet szűrni, hogy kevés dolog bosszantja jobban a magyar közlekedőket, mint a kátyús utak. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az ilyen utak állapotáról szóló negatív hírek, valamint a saját rossz tapasztalat sokkal erősebb élmény, mintha az út jól járható, jó állapotú, a közlekedés zökkenésmentes. Ezért a szubjektív tapasztalat a magyar utak minőségéről sokkal rosszabb lehet, mint a valódi állapot.

Az utakon szerzett tapasztalatot az is gyakran befolyásolja, milyen burkolattal találkozik a közlekedő - függetlenül attól, jól karbantartott vagy elhanyagolt szakaszról van-e szó. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aktuális adataiból az derül ki, hogy az országos utak burkolata nagyrészt (96%) aszfalt és bitumen, míg a helyi utaknak csak 21,1 százaléka aszfaltbeton és öntöttaszfalt, valamint 3,8 százaléka utótömörödő aszfalt. Az önkormányzati utak nagy részét (73,3%) kiépítetlen földutak teszik ki. A beton, makadám, kő, valamit keramit utak elenyésző részt tesznek ki a helyi és országos utakból is az utolsó, 2022-es adatok alapján:

A földutak száma és aránya is emelkedett az utolsó ismert év adatai szerint, továbbá a gyorsforgalmi úthálózat (autópályák, autóutak és csomóponti ágaik) hossza is nőtt. 2022-ben már 2422 kilométernyi gyorsforgalmi út állt már rendelkezésre, ez pedig már 7,4 százalékát tette ki az összes útnak - miközben ez az arány 2013-ban 5,6 százalék volt.

Természetesen az önkormányzati földutakat nem használja a lakosság nagy arányban, a makadámutakon is bizonyára jóval kisebb a forgalom, mint az autópályákon. A számok alapján a közlekedőknek azt kéne érzékelniük, hogy egyre több kilométernyi egyenletes, modern burkolatú úton autózhatnak, autópályából is egyre hosszabb szakasz áll rendelkezésre. Persze nem mindegy az sem, hogy a régi szakaszok minősége milyen, mennyit romlott.

Egyszerre romlik és javul az útminőség

Az utak minőségével kapcsolatban pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai lehetnek beszédesek. A Magyar Közút 2013-tól évente felméri a burkolat állapotát, az egyenetlenséget, a nyomvályúsodást és a teherbírást, ezek szerint a szempontok szerint osztályoznak: az utak minősége lehet jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz, illetve vannak olyan utak, amelyekről nem áll rendelkezésre adat. A Pénzcentrum most a teljes kiépített hálózatból azokat az utakat vizsgálta, melyek a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

A legfrissebb adatok alapján, amelyek a 2023. december 31-i állapotot mutatják, keréknyomvályú-mélység tekintetében fokozatosan szorulnak vissza a rossz és nem megfelelő minőségű szakaszok. 2023-ban már együttesen sem érték el az utak 4 százalékát. A jó értékelésű utak pedig 87 százalékot tettek ki.

Egyenetlenség szempontjából már vegyesebb a kép: jónak csak mintegy 12 kilométer tekinthető, mely az összes út 40,5 százaléka. Megfelelő további 16,5 százalék. Rossznak és nem megfelelőnek pedig az utak több mint 30 százalékát értékelték.

A magyar utak burkolatállapot tekintetében vannak a lerosszabb állapotban arányaiban.

Ahol pedig rossz a burkolatállapot, ott minden bizonnyal kátyúkkal is fog találkozni az ember. 2023-ban az utak cirka 53 százalékának volt rossz vagy nem megfelelő a burkolatállapota, míg 2022-ben még közel 51 százalékról lehetett ezt elmondani. Ez több mint az útszakaszok fele - így aki sokat közlekedik a rosszabb állapotú utakon, valóban érezheti azt, hogy egymást érik a kátyúk, amerre csak jár. Az is látható az adatokból, hogy nemcsak arányaiban nőtt a rossz burkolatú utak hossza, hanem kilométerben is: nagyjából ezer kilométerrel hosszabb a rossz utak szakasza. Ez látható az alábbi grafikonon is:

Azt fontos látni az útburkolat állapota kapcsán, hogy 2019 óta egyértelműen nőtt a jó szakaszok részaránya. Ettől függetlenül megtörténhet, hogy 2022-ről 2023-ra romlik annyit a közutak állapota, hogy több kilométer kap rossz minősítést, de közben a javulást sem lehet eltagadni, a két folyamat egyszerre van jelen.

Az ábrán látható egy jelentős visszaesés: 2018 előtt még jóval nagyobb volt azon útszakoszok aránya, amelyek rossz vagy nem megfelelő minősítést kaptak. Ennek oka, hogy megváltozott a módszertan: útburkolat szempontjából nem vizsgálták a földutakat, a többi szempontból pedig a földutak és autópályák, autóutak csomóponti ágai kivételével zajlott. Egy másik változás is történt 2018-tól: a Magyar Közút kezelésébe került kb. 1100 kilométernyi bicikliút is.

A Magyar Közút adatai szerint az utak teherbírásában is folyamatos javuló tendencia látszik, egyre hosszabb a jó teherbírású utak szakasza és visszaszorulnak a rosszabb minősítésűek. Mindent összevetve, az elmúlt évek adataihoz mérten javulást, vagy stagnálást láthatunk, egyedül az útburkolat minőségét tekintve nőtt a rossz szakaszok aránya.

A állami közúthálózat

A Magyar Közút honlapján található ismertető szerint az ország útállománya közutakra és magánutakra oszlik. A közutak állami tulajdonú országos közutak, valamint önkormányzati tulajdonú helyi közutak. Az országos közutak hossza 32 626,4 km, ehhez társult 2018-ban körülbelül 1 100 km kerékpárút hálózat is, mely a 355/2017. (IX.29.) kormányrendelet hatálybalépésével került a Magyar Közút kezelésébe.

A helyi közutak hossza 185 766,5 km. Az országos közúthálózat bonyolítja le az ország teljes közúti forgalmának mintegy 75%-át. Az országos közutakból 9 456,4 km főhálózat, melyből 2 478,7 km „E” út, vagyis az európai úthálózat része.

A gyorsforgalmi úthálózat hossza összesen 2 429,7 km, melyből 1 324,3 km autópálya, 559,1 km autóút, és 546,3 km autópálya vagy autóút csomóponti ága.

Az országos közutak hosszának 26%-a településeken halad keresztül, tehát a települések helyi forgalmának lebonyolításában is jelentős szerepet játszanak.

Az országos közutakon 8 276 db híd, 1 856 db közúti-vasúti keresztezés (melyből 1 392 db szintbeli, ebből 76 db biztosítás nélküli) van, ezen kívül 6 934 db szintbeli gyalogos/kerékpáros átkelő található.

Az úthibák kárt tehetnek a járműben is

A rossz minőségű útszakaszokon fokozott óvatossággal érdemes közlekedni. Nemcsak a saját testi épségünket óvhatjuk így meg, hanem a járművet is, melyben nagy kárt tehet akár egyetlen figyelmen kívül hagyott kátyú is. Ahogy arról lapunk júniusban beszámolt, egy olvasónk akkor járt pórul egy budapesti kátyúval, autójában is jelentős kár keletkezett. A közútkezelő azonban elutasította a kártérítési igényt, ugyanis az útszakaszon tábla jelezte, hogy előfordulhatnak úthibák. Így a felelősség az autósé. A lapunknak nyilatkozó biztosítási szakértő szerint éppen ilyen helyzetekre lehet megoldás a „kátyúbiztosítás”.

Folyamatos az utak felújítása

Az is általános tapasztalatat, hogy az utakat állandóan újítják, vagy bővítik, építik valahol. Főként nyáron. 2024-ben is ugyanígy számíthatunk útfelújítási dömpingre: mutatjuk a legjelentősebbeket.

Idén májusig több, mint 100 kilométer hosszúságban, 870 ezer négyzetméteren cserélte a tönkrement burkolatot új aszfaltra a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) az általa kezelt utakon. A Magyar Építők információi alapján országszerte 5 különböző gyorsforgalmi út 33 szakaszán már végeztek a munkákkal (az M1-en, M3-on, M7-en, M30-on és M35-ön). Az M7-es autópályán összesen öt szakasz újult meg 40 kilométeren.

Az idei felújítások legnagyobb része az M3-as autópályát érinti: itt tavasz óta összesen nyolc szakasz újult meg, 360 ezer négyzetméteren. Emellett idén eddig hat híd felújítása is megtörtént, köztük a Debrecen-Füzesabony vasútvonal feletti, illetve Polgár térségében a 3324-es közút feletti híd is. A tavaszi útfelújítások az M3-as keleti folytatásként megépült M35-ös autópályát is érintették: Debrecen-Józsa közelében 5,3 kilométeren; a Debrecen-Ondód lehajtónál pedig 1,4 kilométeres és 1,3 kilométeres szakaszon végeztek munkálatokat.

Bár az M1-es autópálya szintrehozása elsősorban 2023-ban volt fókuszban, kisebb mértékben már idén tavasszal is folytak ott munkák. Az M1-en idén a tervek szerint legalább 350 ezer négyzetméter tönkrement burkolatot cserél az MKIF új aszfaltra, ha szükséges több rétegben is. A munkákat úgy szervezik, hogy a nagyobb tranzitforgalom idején, augusztusban ne legyenek előre tervezett munkálatok az M1-en.

A 2024-es ütemterv szerint összesen kilenc gyorsforgalmi úton lesz szintrehozás: az M1-es, M3-as, M7-es, M30-as és M35-ös mellett az M4-es, M8-as, M15-ös és M70-es különböző szakaszain is dolgoznak majd. A beavatkozások egy átfogó program keretében zajlanak: az úgynevezett „szintrehozásban” a 2023. és 2025. közötti három évben 538 kilométer érintett.

A szintrehozás első évében, 2023-ban 3,6 millió négyzetméteren cserélték ki a régi, elhasznált burkolatot, amihez félmillió tonna aszfaltot használtak fel. Ezzel a teljes főpálya 19 százaléka újult meg az elmúlt évben, emellett 106 híd és felüljáró is. Idén várhatóan a főpálya újabb ötöde kap új aszfaltot, mintegy 3,9 millió négyzetméteren. Ezzel együtt további 110 hidat és felüljárót is felújíthatnak 2024-ben - írja a lap.

Idén a szintrehozás már a pihenők útjait és a csomópontok le és felhajtó ágait is érintheti, emiatt helyenként számítani lehet pihenők és csomópontok időszakos zárására is.

Itt várható korlátozás a nyáron

Összesen 34,5 ezer tonnányi ún. meleg aszfaltot terítenek le az MK gépei és munkatársai innentől az év végéig - írta a vezess.hu. „Ennek a mennyiségnek a többségét a nyári időszakban fogjuk bedolgozni, hiszen ekkor működnek teljes kapacitással a melegaszfalt keverő telepek és ekkor a legkedvezőbb az időjárás az ilyen jellegű munkákhoz” – mondta Pécsi Norbert MK-szóvivő a lapnak. Gyakorlatilag minden vármegyében lesznek kisebb-nagyobb korlátozások, de Pécsi szerint valamennyi munkát igyekeznek a reggeli és a délutáni csúcsidőkön kívül szervezni.

Gyorsforgalmi utak tervezett felújítása:

M7, Budapest felé vezető oldal, 166-169 kmsz, várható befejezés 07.18-án,
M3, országhatár felé vezető oldal, 197-207 kmsz, várható befejezés 07.19-én,
M35, Budapest felé vezető oldal, 15-24 kmsz, várható befejezés 07.22-én,
M3, Budapest felé vezető oldal, 162-166 kmsz, várható befejezés 08.17-én
Az M5-ös mindkét oldalán pihenőhelyek is le lesznek zárva a nyáron. A főváros felé vezető oldalon a Petőfiszállási a 122-es kmsz-nél várhatóan 07.10-től 07.26-ig burkolatfelújítás miatt. A kivitelező AKA Zrt. szerint a munkálatok alatt a pihenőhely és az ott működő benzinkút is csak korlátozottan lesz használható - írták. Többtucatnyi alacsonyabb rendű úton is zajlanak a nyáron nagyobb javítások és burkolatcserék a Magyar Falu Útfelújítási Program keretében.

Jelentősebb alacsonyabb rendű utak tervezett felújítása:

Bács vm, Solt, 6-9 kmsz között, 2,5 km hosszan
Baranya vm, Geresdiák-Maráza-Fazekasboda, 16-20 kmsz között, 2,8 km hosszan
Győr vm, Öntésmajor-Osli, 2-6 kmsz között, 3,2 km hosszan
Győr, Tejfalusziget, 10-14 kmsz között, 3,3 km hosszan
Jász vm, Bánhalma-Kenderes, 1-8 kmsz, 6,5 km hosszan
Jász vm, Tiszakürt, 0-3 kmsz között, 2,6 km hosszan
Komárom vm, Őrisáp-Péliföld, 0-3 kmsz között, 2,5 km hosszan
Pest vm, Szigetújfalu-Ráckeve, 32-37 kmsz között, 4,6 km hosszan
Pest vm, Ráckeve, 36-39 kmsz között, 2 km hosszan
Pest vm, Dány, 19-28 kmsz között, 8,3 km hosszan
Pest vm, Monor-Csévharaszt, 1-4 kmsz között, 2,3 km hosszan
Szabolcs vm, Máriapócs, Pócspetri, 0-5 kmsz között, 4,1 km hosszan
Veszprém vm Zirc-Akli, 0-5 kmsz között, 4,4 km hosszan
Zala vm, Gellénháza-Nagylengyel, 9-14 kmsz között, 4,78 km hosszan
Idén nyáron is fontos, hogy aki útnak indul, az ügyeljen rá, hogy elegendő legyen az üzemanyaga, és mindig legyen megfelelő mennyiségű - lehetőleg hűtött - víz nála. Figyeljünk az útfelújítást jelző táblákra és az útmunkálatokat végző munkások épségére! Kísérjük figyelemmel továbbá az úthibákra figyelmeztető táblákat, és a rázósabb szakaszokon vezessünk körültekintőbben, lassabban.

Címlapkép: Getty Images
#autó #felújítás #autópálya #magyarország #közút #kátyú #útfelújítás #utak #munkálatok #útminőség #úthálózat #autópálya építés

• útburkolat
• kiba
• kátyú
• útfelújítás