Szükség esetén bármikor vissza lehet állítani a sorkötelezettséget Magyarországon, ugyanis 2004-ben nem szüntették meg, csak felfüggesztették azt. Ezt a jogszabályi környezet is lehetővé tenni, de a kormányzatnak egyelőre nincs ilyen terve – mondta Kovács László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnokságának egykori parancsnoka és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi tanára egy interjúban.

Az utóbbi időben több európai országban is változtattak a katonai szolgálat rendjén. Az előző évben Horvátországban és Szerbiában is döntöttek a sorkatonaság visszaállításáról, Németországban pedig arról, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az önkéntes szolgálat népszerűsítésére.

Kovács László vezérőrnagyot a Pénzcentrum kérdezte meg arról, hogy elképzelhetőnek tartja-e a sorkatonaság visszaállítását Magyarországon is. Válaszában azt mondta, hogy jelenleg ez nincs napirenden, de hozzátette:

Fontos megérteni, hogy a hadkötelezettség 2004-ben nem megszüntetésre, hanem felfüggesztésre került, a teljes honvédelmi rendszer átalakításával együtt.

„Akkor ugyanis a sorkatonai szolgálat helyett az önkéntes katonai szolgálatot vezették be a honvédelmi törvény és más jogszabályok alapján. Ez a rendszer jelenleg is működik: vannak hivatásos és tartalékos katonák, utóbbiak pedig önkéntes vagy területvédelmi alapon lépnek szolgálatba. Mindkét forma önkéntes, tehát senki sem kényszerből válik katonává. Ettől függetlenül a sorkötelezettség jogilag továbbra is életképes, mivel – ahogy említettem – csak felfüggesztették. A témában azonban a minisztérium az illetékes nyilatkozni. A jelenlegi hivatalos álláspontok alapján nincs tervben, hogy ezt a rendszert bárki visszaállítsa a jövőben” – fejtette ki Kovács László.

Az egykori parancsnok az interjúban arról is beszélt még, hogy:

a Magyar Honvédség az NKE-n végzett hallgatóknak azonnal biztosít munkát, amely nemcsak a fizetésben, hanem különféle juttatásokban, például lakhatási támogatásban is megnyilvánul. Mint mondta, „a hallgatók már tanulmányaik alatt szerződéses katonaként kapnak fizetést”, és katonai szolgálatot teljesítenek.
„A felvételi folyamat rendkívül szigorú, mivel nemcsak az egyetemi felvételi pontok számítanak, hanem a fizikai, pszichológiai és egészségügyi alkalmasság is. Emiatt általában olyan hallgatók kerülnek be, akik képesek végigcsinálni a képzést. Lemorzsolódás természetesen van, de ez mindössze 10-15 százalék körüli, és jellemzően egészségügyi okok miatt következik be, nem pedig tanulmányi problémák miatt”.

„Nagyjából 18-20 százalék a lányok aránya. Nagyon érdekes, hogy a lányok sokszor tényleg kitartóbbak; nyilván bizonyítani szeretnék, hogy ide valók, és erre készültek. Persze ez az arány évente eltérhet, de a 18-20 százalék egy átlagos szám. Igazából semmi különbség nincs a motivációban, bár lehetnek eltérések, de a teljesítményben és az elhivatottságban nincs különbség a lányok és fiúk között [...]. Természetesen ezek a katonai szakmák férfiorientáltak, de nagyon szívesen látjuk a lányokat is.”
A képzések népszerűségéréről azt mondta, hogy szerinte azok mindig is népszerűek voltak, és „nagy előnyt jelent a kiszámítható életpálya és a biztos munkahely. Mindenki kap beosztást, és átláthatóak a fizetések, így el lehet dönteni, hogy valaki vállalja-e ezt a munkát. Az elmúlt tíz évben ezek a szakok töretlenül népszerűek” – bár elismerte azt is, hogy néha természetesen vannak hullámvölgyek.

A katonák békeidőben is állandó készenlétben vannak, folyamatosan képzik őket, és több tevékenység (például légtérvédelem, információelemzés, készenléti szolgálatok) is napi 24 órában zajlik a honvédségnél. Noha ezek „nem mindig látszanak kívülről, de a katonák komoly és tervszerű munkát végeznek”.
„Aki elhivatott, akár 65 éves koráig dolgozhat katonaként. Természetesen nem mindenki lesz tábornok, és nem mindenki marad aktív 65 éves koráig” – mondta.
„Az elhivatottság fontos, de bárkinek ajánlom ezeket a pályákat, aki felelősséget érez Magyarország biztonságáért, akár katonaként, akár rendőrként.”

• honvédség
• sorkötelezettség
• katonaság