Miközben Magyarországon maximum 300 ezer forintos bírság szabható ki gyorshajtásért, a finneknél olyan is megesik, hogy több mint 45 millió forintos bírságot kell kifizetni valakinek. Ehhez persze az is kell, hogy piszok jól keressen – Finnországban ugyanis jövedelemtől függ, mennyit kell kicsengetni egy-egy sebességhatár-átlépésért. A norvégoknál 110 kilométer/óra a maximum, és a túl lassú sofőröket is büntetik, az olaszok pedig szintén alaposan megsarcolják a gyorshajtókat.

Sokkolta az országot a hétvégén történt baleset, amely során egy 27 éves kerékpáros férfit gázolt halálra egy extrém gyorsan hajtó autós az Árpád hídon. A rendőrség szerint a kerékpáros szabályosan haladt az oldalsó, szalagkorláttal leválasztott biciklisávban.

Az ügyben megszólaló közlekedésbiztonsági szakértők szerint a halálos gázolásért felelős sofőr 130–150 kilométer/órás sebességgel száguldozhatott, mielőtt a tragédia bekövetkezett.

Számos kommentelő vetette fel a kérdést, vajon nem lenne-e célravezető emelni a tétet a magyarországi gyorshajtások büntetése terén. Sokan érveltek azzal, hogy a komolyabb szankciók réme talán a gyorshajtók legalább egy részét fékezné, ezzel pedig megelőzhető lenne néhány ehhez hasonló tragédia.

Maximum 300 ezer forint

Magyarországon éppen a közelmúltban szigorították a gyorshajtások esetén kirótt büntetések rendszerét. Május elsejétől a rendőrség szigorúbban veszi a sebességhatárok átlépését, és már az is szankciót vonhat maga után, ha a sofőr 1 kilométer/órával haladja meg az engedélyezett sebességet. Ez azt jelenti, hogy megszűnt a ráhagyás a traffipaxok által kiírt sebességre.

A jelenlegi szabályozás alapján a gyorshajtás Magyarországon legalább 30 ezer, de legfeljebb 300 ezer forintos pénzbírsággal büntethető. Az interneten több kalkulátor is elérhető, amelyek segítségével könnyen belőhető előre, milyen mértékű büntetésre számíthat a lefülelt gyorshajtó.

Európai viszonylatban egyébként a sebességtúllépés magyar bírságolási rendszere – a kiszabott összeg tekintetében – nem számít sem túl szigorúnak, sem túl megengedőnek. Az Európai Unió legelnézőbb országa sebességtúllépés szempontjából Csehország, ahol a gyorshajtás miatt fizetendő bírság minimuma 500 cseh korona, azaz kevesebb mint 8000 forint, a maximuma pedig 2000 cseh korona (kevesebb mint 32 ezer forint).

Ráadásul a csehek mindeközben a második leggyorsabban száguldozó európaiakká válhatnak a közeljövőben. A parlament alsóháza ugyanis június végén rábólintott arra, hogy az autópálya egyes szakaszain 150 kilométer/órára emeljék a limitet. Ezt csak Németország tudja felülmúlni, ahol bizonyos autópályarészeken egyáltalán nincs korlátozás.

Norvégia, a rettegett

Nehéz összevetni az egyes országok bírságolási rendszerét, de hagyományosan Norvégiát tekintik a legszigorúbbnak az EU-ban sebességtúllépési szankciók szempontjából. Az észak-európai országban az év elején jelentős mértékben, átlagosan 30 százalékkal emelték a kiszabott büntetést.

Ennek eredményeképp maguk a büntetések nem lettek kiugróan magasak:

Néhány extra tényező azonban árnyalja a képet.

Norvégiában a sebességkorlátozások alacsonyaknak tekinthetők. A legmagasabb megengedett sebesség 110 km/óra, de ez csak bizonyos autópályaszakaszokon érvényes, meglehetősen kevés helyen.
Bizonyos esetekben a jogosítványt is bevonhatják.
46 km/órás sebességtúllépés városon belül 18 nap börtönbüntetést vonhat maga után.
Érdekesség, hogy bírság jár annak a sofőrnek is, aki túl lassú. Abban az esetben, ha valaki az autópályán, 90 km/óra vagy magasabb sebességkorlátozás mellett nem éri el a 40 km/órás sebességet, 15 100 koronás, azaz közel 492 ezer forintos büntetést fizethet Norvégiában.

Költséges lehet az olaszországi gyorsulás

A dolce vita hazájában, Olaszországban nem lazáskodnak el a gyorshajtási bírságokkal kapcsolatban. A büntetések kiindulási összege ugyan mindössze 41 euró (közel 16 ezer forint), ám ezek meglehetősen magasra növekedhetnek a vétség súlyosságával arányosan.

Abban az esetben, ha a sebességtúllépés 60 km/óra feletti 828-3133 euró (313 ezer - közel 1,2 millió forint) lehet a befizetendő összeg.

Kétségtelen, hogy ez magasabbra rúg, mint az általában legszigorúbb európai országként kezelt Norvégiában. Azonban az olasz autópályákon 130 km/óra a sebességkorlát, szemben a Norvégiában csak helyenként előforduló 110 km/órás határértékkel.

Ráadásul Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszter a közelmúltban lazítást is belengetett.

Meggyőződésem, hogy bizonyos olaszországi útvonalakon, ahol a baleseti ráta a nullához közelít, bizonyos időszakokban, azokon a szakaszokon, ahol három, négy vagy akár öt sáv is van, megfontolható lenne a jelenlegi 130 km/órás sebességkorlátozás ellenőrzött emelése – idézi a minisztert az olasz állami ANSA hírügynökség.

Salvini szerint ott, ahol erre lehetőség van, akár 150 kilométer/órára is kitolhatnák a sebességkorlátozást.

Ahol a jövedelem is számít

Van egy bizonyos társadalmi réteg a világban, amelynek tagjai egész biztosan a finn rendszert tartják a legszigorúbbnak. Ide sorolható minden bizonnyal Anders Wiklöf is.

A Wiklof Holding AB holdingtársaság elnöke 82 km/óra sebességgel haladt a megengedett 50 km/óra helyett, ezért pedig

121 ezer eurót, azaz több mint 45 millió forintot kellett fizetnie.

Hogy ez miként lehetséges? Finnországban jövedelem alapú a bírságolási rendszer, a vétséget elkövető bevételeihez mérten, arányosítva számolják ki, mennyit is kell az adott sebességátlépésért fizetni.

Anders Wiklöf esetében ráadásul súlyosbította a helyzetet az is, hogy korábban már produkált ilyen jellegű szabályszegést: 2013-ban és 2018-ban is megbírságolták.

Nem ez az első eset, mikor üzletembernek kell jelentős összeget kifizetnie azért, mert a kelleténél gyorsabban hajtott Finnországban. 2002-ben például Anssi Vanjoki, a Nokia mobiltelefon-üzletágának korábbi ügyvezető alelnöke 116 ezer eurós, azaz közel 44 millió forintos bírságot kapott, mert átlépte a sebességhatárt Harley Davidsonjával.

• gyorshajtás
• büntetés
• szankció
• pénzbírság