A kormány ezt úgy meg fogja bánni, mint a kutya, aki hetet kölykezett. Mármint aki állami kórházban, elvileg ingyen, ám valójában 7-szer 500 ezer = 3 és fél millió forintért kölykezett hetet.

Az év egyik legfelháborítóbb híre - pedig micsoda évünk van ebből a szempontból - , hogy a kormány arra készül, hogy az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló, pár hete elfogadott törvény most készülő végrehajtási rendeletében kiskaput nyisson a szülész-nőgyógyászoknak. Akik, ha minden úgy marad, ahogy arról a Magyar Orvosi Kamara beszámolt, az általános tiltás ellenére lehetőséget kapnának arra, hogy abban az állami kórházban, ahol dolgoznak, elláthassák a magánbetegeiket is. 

Miközben az egész törvény egyik legfontosabb célja éppen az volt, hogy megszüntesse ezt az álszent, megalázó, korrupt és az orvosok vékony rétegét gazdagító gyakorlatot.

Mindenki, akinek született gyereke kórházban, pontosan tudja, miről van szó. Egyszerű, cinikus, és mindig bejövő zsarolásról.

Aki Magyarországon teherbe esik és nem úgy tervez szülni, hogy a fájások elindulásakor bemegy egy random kórházba, hogy egy számára ismeretlen, először látott orvos vezesse le a szülést, hanem ki akarja választani a szülészorvosát, vagy a megszokott nőgyógyásznál akar szülni, ha az dolgozik kórházi szülészeten is, az kénytelen belemenni egy nevetséges színjátékba. Aminek az a lényege, hogy a kiválasztott nőgyógyásznak magánbetegként fizet a terhesség alatti konzultációsorozatért. Miközben a konzultációsorozat azon alkalmaira, amikhez olyan gépek szükségesek, amik nincsenek meg a nőgyógyásza magánpraxisában, az orvosa munkahelyén, az állami kórházban kerül sor.

A kényszerítés itt persze sosem fizikai, sőt gyakran még szóban sem hangzik el nyíltan, miről van szó, mégis mindenki pontosan érti: ha igazán jó ellátást akarsz, akkor tejelj a doktor úrnak. Ha nem volt eleve szülész-nőgyógyászod, és a kórház készletéből választanál egyet, akkor magánban is fizess neki, hiába tart ugyanaz az orvos ingyenes szülési felkészítést az osztályon.

Vagy mi lesz? A kiszolgáltatott ügyfél jellemzően úgy érzi, hogy különben nem kap megfelelő ellátást. A dolog iróniája, hogy a legtöbben arra gondolnak, hogy már csak a szülés levezetése miatt is megéri a dolog. Hogy a szülőágyon szembesüljenek a ténnyel, miszerint a szüléseket gyakran nem is annyira az orvosok, mint a buliból nagyrészt kihagyott szülésznők vezetik le.

A dolog azért igazán aljas, mert formailag ugyan ott a lehetőség, hogy valaki ne fizessen, hanem az ingyenes ellátás keretében járjon terhesgondozásra a kórházba., de a valóságban aki megteheti, az szinte mind kifizeti ezt a "nőgyógyászadót". Akkor is, ha igazából talán meg se tehette volna, de annyira azért nem szegény, hogy ne tudja eladósítani magát. Hiszen ki az, aki ne tenne meg mindent azért, hogy tutira egészséges legyen a születendő gyereke.

Vagyis a létező rendszer úgy tereli a fizetés felé az áldozatot, hogy a haszonélvező orvosnak mégcsak zsarolnia sem kell, mert a kuncsaft fejbven elvégzi a piszkos munkát.

Természetesen nem minden nőgyógyász ilyen, például a fiatalabbak és a nők gyakran nem, de sokan igen.

Ez a romlott rendszer azt eredményezi, hogy jó sok kórházban szülő magyar család szemet húny afölött - sőt tevőleges részese annak - hogy magánemberek a hatalmi helyzetüket kihasználva lényegében fizetőssé tegyenek egy elvileg ingyenes szolgáltatást, ráadásul úgy, hogy a magánvagyonukat részben közpénzből vett eszközök segítségével gyarapítják.

Még nem dőlt el véglegesen, hogy a szülészorvosokkal való kivételezés tényleg bekerül-e a törvény végrehajtási rendeletébe, de a hírek szerint nagyon efelé tartanak az események. Ami tényleg egészen elképesztő. Egyrészt mert a törvénynek éppen az volt a célja, hogy az ilyen szituációknak a lehetőségét is megszüntesse. Másrészt mert a nőgyógyászok eleve az orvostársadalom nem éhező rétegéhez tartoznak. Harmadrészt mert még ez a romlott rendszer sem ment el eddig addig, hogy egy szűk embercsoportnak jogszabályban adjon lehetőséget a legális zsarolásra.

Az a vicc, hogy a kormány által konzerválni szánt gyakorlat annyira visszás, hogy az egyes helyeken már az abból profitáló orvosokat is zavarta. Abban a kórházban például, ahol a mi gyerekeink születtek, az osztály orvosai a születésük után nem sokkal úgy döntöttek, hogy egészségügyi cégbe tömörülve és a kórházzal legális szerződést kötve nyílttá teszik a fizetős terhesgondozást és szülést. Mert nekik és a kuncsaftoknak is is sokkal megnyugtatóbb volt nyíltan leszerződni X százezer forintra, mint eljátszani azt a komédiát, amit most a szülészek lobbiereje miatt éppen konzerválni készülnek. Hogy még szánalmasabb legyen az egész, “népesedéspolitikai-családvédelmi okokra” hivatkozva a valós bukszaokok helyett.

 

• szülész-nőgyógyászok
• betegellátás
• kórház