A Blikk-et az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta: „Öt, különböző helyrajzi számon feltüntetett, a valóságban egy társasházban lévő két lakást vettek, a későbbi egybenyitás szándékával.”

A cikk szerint Vargáék a vételárból 8 millió forint foglalót önerőből fizettek ki, a fennmaradó 192 millió forintot pedig bankhitelből fedezték.

A vásárlás nem szerepelt Varga 2020 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában. A minisztérium szerint azért, mert „a bank a szükséges hitelbírálatot és a hitelszerződések megkötését követően 2020. február 19-én utalta át az eladónak a fennmaradó vételárrészletet és ezután az addig ügyvédi letétben lévő tulajdonjog-bejegyzési nyilatkozat beadásra került az illetékes Földhivatalhoz”, majd a jogszabályoknak megfelelően, utólag az adásvétel napjára visszamenően jegyezték be a tulajdonjogot.

Hozzátették: A felvett bankhitelből azóta a férje belvárosi ingatlanának eladásából befolyt összeggel és a megtakarításaikból jelentős összeget törlesztettek.

Varga Juditnak egyébként a tavaly januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint összesen bő ötmillió forintnyi és 12 ezer eurónyi (4,3 millió forint) megtakarítása van. De a családi bevételek jelentősek. A miniszter a havi csaknem kétmillió forintos fizetése mellett oktatóként 300 ezret kap a miskolci egyetemtől. Bár férje nincs ilyen magas közjogi pozícióban, mégis Vargánál is többet keres: Magyar Péter az állami tulajdonú Diákhitel Központ vezérigazgatójaként havonta 3,5 milliót kap, a cég honlapján található információk szerint pedig további 400 ezer forint a tiszteletdíja igazgatósági tagként. Varga 2020-as vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy férje V. kerületi lakását kiadták, ami legutóbb évi plusz 7,4 millió forintot jelentett.

• hitel
• ingatlan
• vagyonnyilatkozat